logo

XVIII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Az analemma szerkesztése

1. Mi azonban mindezektől el kell hogy válasszuk a napok hónapok szerint rövidülésének és hosszabbodásának számítását és kifejtését, mert a Nap napéjegyenlőségek idején a Kos és a Mérleg jegyében mozogva a kilenc beosztású gnomonon nyolc résznyi árnyékot vet olyan éghajlaton, amilyen Rómába van. Es Athénban a négy részes gnomon árnyéka három rész nagyságú, Rhodoszban hétből öt, Tarentumban tizenegyből kilenc, Alexandriában háromból öt és minden más helyen is úgy találjuk, hogy a természet más-más módon osztotta el a gnomonok napéjegyenlőségi árnyékát.

4. Ezután az egész körnek tizenötödrészét vegyük, s a körző hegyét helyezzük a körvonalra ott, ahol a napéjegyenlőségi sugár metszi, s itt lesz az F betű. Majd jelöljük innen jobbra és balra a G és H pontokat. Azután ezekből és a középponton át a vízszintes vonalig egyeneseket kell húzni, ahol a T és R betűk lesznek. Így az egyik a téli, a másik a nyári napsugár lesz. Az E betűvel szemben a .1 lesz, ahol a körvonalat a középponton átvetett vonal metszi, s a G és H betűkkel szemben a K és L lesz, s a C és F és A betűkkel szemben lesz az N betű.

5. Akkor meg kell húzni az átmérőket G-től L-ig és H-tól K-ig. Amelyik felül van, az a nyári, amelyik alul, az a téli részhez tartozik. Ezeket az átmérőket középen egyenlően ketté kell osztani, ahol az 0 és M betűk lesznek, s ott középpontokat kell kijelölni. És ezeken a jeleken és az A középponton át vonalat húzunk a körvonalig, ahol P és Q betű lesz. Ez a vonal merőleges lesz a napéjegyenlőségi sugárra. Ezt a vonalat pedig a matematikai szabályok szerint axonnak nevezik. És azokból az M és 0 középpontokból, kinyitva a körzőt az átmérő végéig, rajzoljunk félköröket, közülük az egyik legyen a nyári, a másik a téli.

6. Azután ahol a párhuzamos vonalak metszik azt a vonalat, amelyet horizontnak mondanak, jobb felől S betű lesz, balról pedig V. És a G betűtől az axon-vonallal párhuzamosan húzzunk vonalat a félkör végéig, ahol a H betű lesz, és az L-töl a bal félkörön szintén párhuzamot kell húzni a K betűig. Ezeket a párhuzamos egyeneseket lokothomosznak nevezik. És akkor a körző hegyét arra a helyre kell helyezni, ahol ezt a vonalat a napéjegyenlőségi sugár metszi, s ahol a D betű lesz, s addig a pontig kell kinyitni, ahol a körívet a nyári sugár iránya szeli, ahol a H betű van. A napéjegyenlőségi középpontból a nyárvonalig terjedő szakasszal rajzoljuk meg a hónapkört, amelyet manaeusnak neveznek. Így kapjuk meg az analemma ábráját.

7. Mikor ezt így lerajzoltuk és kialakítottuk, akár a téli, akár a nyári vonalak, akár a napéjegyenlőségi vagy épp a hónapoknak megfelelő vonalak mentén az analemmákból megszerkeszthetjük az óralapok beosztását. És sokféle és sok fajta napórát tehetünk oda, és ezekkel a mesteri eljárásokkal megszerkeszthetők. Valamennyi ilyen alakzatnak és szerkesztésnek elkészítése ugyanaz, hogy mind a napéjegyenlőség, mind a téli és nyári napforduló napját tizenkét egyenlő részre osztjuk fel. Ezt nem a restségtől visszatartva mellőzöm, hanem azért, nehogy túl sokat írjak, s így botránkozást okozzak. És el fogom sorolni, hogy kik találták fel az órák fajtáit és szerkesztéseiket. Mert én sem új fajtákat nem tudok feltalálni, sem nem szeretném, ha a másokét az enyémnek tartanák. Ezért elmondom azt, amit ránk hagytak, s hogy ezeket kik találták fel.