logo

XVII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Az oszloprendek díszítései

1. Mivel pedig fentebb már írtam az oszloprendek eredetéről és feltalálásukról, nem idegenkedem attól, hogy ugyanilyen módon szóljak díszeikről, hogyan születtek, és hogy milyen kezdeményekből és eredetből találták fel őket. Minden épületen ezenfelül különböző szavakkal elnevezett faszerkezetet helyeznek el. Ennek pedig ahogyan az elnevezésben, akképp a valóságban is változatos a haszna. Gerendákat ugyanis mind oszlopokra és pilaszterekre, mind pedig fapillérekre helyeznek, a födémszerkezetbe gerendákat és deszkákat, a tetők alá, ha a közök nagyobbak, keresztgerendákat is, támgerendákat is, ha pedig megfelelőek, egy támaszt és az eresz széléig kiálló szarufákat. A szarufák felett szelemenek vannak, aztán a cserepek alatt lécek, amelyek annyira kinyúlnak, hogy védelmükben a fal fedve legyen.

2. Ekképp minden egyes dolognak megvan a maga helye, neme és rendje. Ezekből a dolgokból és az ácsok famunkáiból kiindulva utánozták faragványaikkal dispositióikat a kő- és márványtemplomok építésekor is a mesterek, és ezeket a leleményeket követendőnek tartották. Ezért, a régi ácsok, ha valahol építkeztek, a belső falaktól a külső részekig kiugró gerendákat helyeztek, a gerendák közé deszkákat illesztettek, felül pedig a koszorúpárkányokat és az oromzatokat kézműves módra ékesebben díszítették; majd a gerendák kiugrását, amennyire túlnyúltak, a falak függőleges vonalában levágták; s mivel így formáját csúnyának tartották, a gerendák elvágott részéhez olyan módon alakított táblákat erősítettek, ahogyan most a triglüphoszok készülnek, s ezeket kék viaszfestékkel mázolták be, hogy a gerendák vágott vége ne bántsa a szemet. Így kezdték el a dór épületeken az elfedett gerendákkal a triglüphoszok és a gerendák közötti metopék kiosztását.

3. Aztán mások, más épületeken a triglüphoszokra merőlegesen előreugratták a szarufákat, és azok kiugrásait egyenlőre levágták. Ettől kezdve, ahogyan a gerendák elrendezéséből a triglüphoszokat, ugyanúgy a szarufák kinyúlásából a koszorúpárkány alatti mutulusok rendszerét találták fel.
A kő- és márványépületeken így a mutulusokat csakugyan ferdén hajló faragással alakítják, ami a szarufákat utánozza, hiszen azokat az esőcseppek miatt szükségképpen ferdén helyezik el. Tehát a dór épületeken a triglüphoszok és a mutulusok rendszerét egyaránt ilyen utánzás révén találták ki.

4. Nem lehet ugyanis igaz, amit némelyek tévesen állítanak, hogy a triglüphoszok az ablakok utánzatai, hiszen a triglüphoszokat a sarkokra és az oszlopok közepe fölé helyezik, s e helyeken egyáltalán nem lehetnek ablakok. Hiszen az épületeken felbomlanának a sarkok kötései, ha bennük ablaknyílásokat hagynának ki. Ugyanígy ha úgy ítélnénk, hogy ahol most a triglüphoszokat helyezzük el, ott egykor ablakok helye volt, ugyanilyen okból azt gondolhatnánk, hogy az ión épületeken a fogrovatok foglalták el az ablakok helyét. Mert mindkét közt, a fogak köztit is, a triglüphoszok között lévőt is metopénak nevezik. Opainak hívják ugyanis a görögök a gerendák és deszkák fészkét, ahogy nálunk ugyanezeket a mélyedéseket galambfészeknek mondják. Ezért a gerendaközt, mivel két opal között van, ők metopénak nevezik.

5. Ahogyan pedig a dór épületeken találjuk meg a triglüphoszok és a mutulusok eredendő okát, ugyanígy az iónokban van a fogrovatok elrendezésének igazi magyarázata. És amiképp a mutulusok a szarufák kiugrásait képviselik, úgy az ión épületeken a fogrovatok a lécek kiugrását utánozzák. Ezért a görög épületeken senki sem helyezett mutulusok alá fogrovatokat, mert nem lehetnek a lécek a szarufák alatt.
Tehát aminek a valóságban a szarufák és a szelemenek fölé kell kerülnie, ha azaz utánzatban alulra kerül, az épület rendje hamis lesz. Aztán a régiek sem nem helyeselték, sem nem vezették be, hogy az oromzatokra mutulusokat vagy fogrovatokat csináljanak, hanem csak egyszerű koszorúpárkányokat, mivel sem a szarufákat, sem a léceket nem az oromzat homloksíkja felé helyezik el, s nem is ugorhatnak ki, hanem az eresz felé lejtve rakják fel őket. Ami nem lehet a valóságban, arról úgy tartották, hogy utánzatban megcsinálva sem lehet értelme.

6. Mert ők mindent akkor vezettek be műveik kivitelezésébe, ha biztosak voltak tulajdonságaik felől, és a természet valóságos szokásaiból vezették le őket; s azokat ismerték el, amelyeknek a megvalósítása mellett a vitákban az igazság érve szólt. Így tehát ilyen eredet által meghatározott szimmetriákat és arányokat hagytak hátra minden egyes rendben. Az ő nyomaikat követve szóltam fentebb az ión és a korinthoszi épületek szabályairól, most pedig a dór rendszert és annak legjobb fajtáját fogom röviden kifejteni.