1. A templom hosszát pedig úgy kell kiosztani, hogy szélessége a hosszának fele legyen, maga a cella pedig, azzal a fallal együtt, amelyikben az ajtót kell elhelyezni, egynegyed résszel legyen hosszabb, mint amekkora a szélessége.
A pronaoszra jutó többi háromnegyed része fusson a falak antepilléreiig, s ezek az antepillérek olyan vastagok legyenek, mint az oszlopok. Es ha a templom 20 lábnál szélesebb, a két antepillér közé állítsunk két oszlopot, amelyek elválasztják egymástól a pteromákat és a pronaosz terét. Továbbá azt a három oszlopközt, amelyek az elő-pillérek és az oszlopok között lesznek, márvány vagy berakott művű fa mellvédekkel úgy kell elzárni, hogy nyílásaik legyenek, amelyeken át vezessen az út a pronaoszba.
2. Ha pedig a szélesség 40 lábnál nagyobb, helyezzünk belül oszlopokat az előpillérek közötti oszlopok sorához. Es ezeknek ugyanolyan magasságuk legyen, mint azoknak, amelyek a homlokzaton vannak. A zárt légtérben ugyanis nem tűnik fel, hogy vékonyabbak. Ha pedig túl karcsúaknak tűnnének, akkor ha a külsőkön 20 vagy 24 vájat van, ezeken 28-at vagy 32-t kell csinálni. Így amit elveszünk az oszloptörzs testéből, a vájatok számának növelésével ismét hozzáadjuk oly módon, hogy alig látszik, és így eltérő számítással egyenlítjük ki az oszlopok vastagságát.
3. Ennek pedig az az oka, hogy ha a szem több és sűrűbb jelet érint, nagyobb látókört jár be. Mert ha két egyenlő vastag oszlopot, amelyek egyike nem vájatolt, a másik pedig vájatolt, zsinórral körben megmérünk, és a kannelurák mélyedései és élei körül a testet érinti a zsinór, jóllehet az oszlopok egyenlő vastagságúak, a rajtuk körülkötött zsinórok nem lesznek egyenlők, mivel a barázdák és élek megkerülése megnöveli a zsinór hosszúságát. Ha pedig ezt így látjuk, nem helytelen, ha szűk helyeken és zárt térben az épületen az oszlopok karcsúbb szimmetriáit határozzuk meg, mivel segítségünkre van a vájatokkal való kiegyenlítés.
4. A cellák falainak vastagságát pedig a nagysággal arányosan kell csinálni, mivel elő-pilléreik az oszlopokkal egyenlő vastagságúak. És ha folytatólagosan habarccsal építenénk őket, minél apróbb tört kőből épüljenek, ha viszont kő vagy márvány kváderből, úgy tűnik, igen jól méretezettekből és egyenlőkből kell csinálni, mivel a közbülső fugákon átkötő kövek a fal közepét összetartják, s minden épületet szilárdabbá tesznek. Ezenkívül a függőleges és vízszintes fugák közül kiemelkedő domborulatok szép rajzolatukkal adnak gyönyörködtető látványt.