1. Legelőször Thalész azt gondolta, hogy minden dolgok eleme a víz. Az epheszoszi Hárakleitosz, akit írásainak homályossága miatt a görögök szkoteinosznak neveznek, a tüzet, Pémokritosz és az őt követő Epikurosz atomokat, amelyeket a mieink szétvághatatlan testeknek, mások oszthatatlanoknak is neveztek, a püthagoreusok tanítása pedig a vízhez es a tűzhöz még a levegőt és a földet tette hozzá.
Tehát Démokritosz, ha nem is nevezte nevén a dolgokat és csupán oszthatatlan testekről szólt, úgy látszik, ugyanazt mondta, hiszen amikor szétválnak, nem sérülnek meg és nem pusztulnak el, és szétvágással sem oszthatók fel, hanem mindörökké megtartják szilárdságukat.

2. Mivel pedig úgy látszik, hogy ezeknek (az elemeknek) az összhangjából áll össze és születik minden dolog, és ezek a természet végtelen sok fajában vannak elosztva, fagy gondoltam, tárgyalnom kell változataikat és használatuk különbségeit, s azt is, milyen sajátságaik vannak az építkezésben.