1. Szóltam már a mészről és a homokról, arról is, milyen fajtáik és jó tulajdonságaik vannak. Most a kőbányák tárgyalására kerül sor, amelyekből az építkezésekhez a kváderköveket, valamint a szükséges zúzott követ törik es szerzik be. Ám ezeket különböző és eltérő jó tulajdonságúaknak találjuk. Némelyek ugyanis lágyak, miként például Róma körül a vörös kövek, a gallai és fidenaei s az albai kövek. Mások közepesen kemények, mint a tiburi, az amiternumi.

2. Mindezeknek a tömböknek az a haszna, hogy amikor belőlük követ bányásznak, könnyen megmunkálhatók. Továbbá a tengerparton, a sótól szétmarva elpusztulnak, s nem bírják a hullámverést. A tiburi kő ellenben és a többi-hasonló fajta mind a terhelést, mind az időjárás viszontagságait elviseli, ám nem tűzbiztos, és mihelyt tűz éri, megrepedezik és szétesik, mert természetes összetételükben kevés a nedvesség és nem sok a föld eleme, sokkal több a levegő és a tűz. Tehát mivel kevés bennük a nedvesség és a föld, a tűz, miután a hőség érintése és ereje kiűzte belőlük a levegőt, egészen beléjük hatol, ereik üregeit elfoglalva felhevíti, s az általa elfoglalt testekből kiindulva a többit is hasonlóan izzóvá teszi.

3. Azonkívül több kőfejtő van Tarquinii határában is - ezeket aniciaiaknak nevezik - színük az albaihoz hasonló, műhelyeik főként a Bolsenai-tó környékén vannak, valamint a statoniai praefecturában. Ezeknek számtalan előnyös tulajdonságuk van, mivel sem a fagyos idő, sem a tűz nem tehet kárt bennük, szilárdak és azért tartanak hossza mivel természetes összetételüknél fogva kevés levegőt és tüzet tartalmaznak, mérsékelten nedvesek, és sok bennük a föld eleme. Így sűrű összetételük által megszilárdítva sem az időjárás, sem a tűz heve nem árthat nekik.

4. Erről leginkább azoknál az emlékeknél győződhetünk meg, amelyek Ferenm-városakörül e kőbányákból való kövekből készültek. Mert vannak ott hatalmas, remekül megcsinált szobrok és apró figurák, finoman kifaragott virágok- és akantuszok, - amelyek jóllehet régiek, olyan frissnek tűnnek, mintha épp most készültek volna. Ugyanígy a bronzöntő mesterek e kőbányák köveiből készített formákat használnak az ércöntést ez a belőlük az ércöntésnek a legnagyobb haszna van. Ha ezek a kőbányák Róma városa közelében lennének, méltó lenne arra, hogy minden épületet az e műhelyekből származó kövekből építsenek.

5.De mivel a szükség arra kényszerít, hogy közelségük miatt a vöröskő-bányákból való pallaies Róma környéki köveket használjunk, ha hibátlanul akarunk építkezni, ekként kell előkészíteni. Az építkezés megkezdése előtt két esztendővel, ne télen, hanem nyáron fejtsük a követ, s hagyjuk nyitott helyen feküdni. Azokat, amelyeket e két év alatt az időjárás megviselt, vessük az alapokba; á törtkő, ami nem károsodott, s amelyeket a természet próbált meg, a föld színe felett beépítve is jól tarthat majd. Mindezt nemcsak a kváderköveknél kell figyelembe venni, hanem a többi falazatoknál is.