logo

VIII Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Partitiones oratoriae felépítése

Az egész munka 40 fejezetből, illetve 140 paragrafusból áll, és öt részre oszlik:

1. bevezetés (principium, 1-2);
2. a szónok hatásköre (vis oratoris, 3-26);
3. a szónoki beszéd részei (orationis praecepta, partes orationis, 27-60);
4. kérdések, határozatlan vagy határozott kérdések (quaestiones, infinitae vel finitae, 61-138);
5. befejezés (peroratio, 139-140).

Cicero fia szeretné latinul hallani apjától azt, amire az korábban görögül tanította. Apja örömmel vállalkozik a tanításra, mert vidéken vannak, és van ideje és kedve is. Amit apja korábban görögül kérdezett tőle, azt most ő latinul kérdezi az apjától (1-2).
A fiú azt kérdezi apjától, hogy hány részre oszlik az egész szónoklattan. Az apja feleli: háromra, a szónok hatáskörére, a szónoki beszédre és a kérdésre. Ezután a fiú megkérdezi, miben áll a szónok hatásköre. Az apja válasza: dolgokban és szavakban. A dolgokat és a szavakat fel kell találni és el kell rendezni. Az elrendezés a feltaláláshoz tartozik, az előadásmód a kifejezésmód társa. Mindennek megőrzője pedig a memória. Ezután kérdés- felelet formájában röviden ismerteti a szónok öt feladatát (3-26).
A szónok beszéd négy részének részletes tárgyalása: a bevezetés célja, hogy barátságosan, értelmesen és figyelmesen hallgassanak bennünket (28-30). Az elbeszélés a tényállás ismertetése, célja a bizalom és hitelesség megszerzése. Ez úgy érhető el az elbeszéléssel, ha világosan és valószerűen adjuk elő az eseményeket, és kedves hangnemben (31-32).
A bizonyítás célja szavahihetőségünk elfogadtatása. Ezt kétféle eljárással érhetjük el, igazunknak bizonyításával és az ellenkezők cáfolatával. Vita esetén ez a három kérdés merül fel: létezik-e; ha létezik, mi az; és milyen. Az első kérdést következtetéssel, a másodikat meghatározással, a harmadikat értékeléssel tisztázzuk. Mindezeket az eljárásokat részletesen kifejti Cicero (33-60).

Cicero kéri apját, hogy miután szólt a szónokról és a szónoki beszédről, fejtse ki az utolsó témakört, a kérdések, a quaestiók tanát. Cicero itt a Hermagorasznak tulajdonított theszisz (tétel) értelemben használja quaestio (kérdés) terminust. Ennek két fajtája van: az egyik határozatlan, ennek felel meg a theszisz terminus a görögben, a latinban pedig quaestio infinita, ami azt jelenti, hogy a kérdés vagy a tétel általános, azaz nincs konkrét személyhez, helyhez és időhöz kötve; Cicero propositumnak (tétel) nevezi.
A másik határozott, ez görögül hüpotheszisz, latinul quaestio finita, mert konkrét személyhez, helyhez és időhöz van kötve, ezért azonos a causával (ügy). Cicero előbb a propositumot ismerteti: két fajtája van, az egyik a megismerést szolgálja (cognitionis), pl. „Igazak-e az érzékelések?", a másik a cselekvést (actionis), pl. „Milyen szívességekkel kell ápolni a barátságot?" (6168).
Ezután a fiú a meghatározott kérdések után érdeklődik. Az apa válaszában ismerteti a három ügyfajtát: bemutató (dicséret, feddés; 68-82); a tanácsadó beszéd (rábeszélés, lebeszélés; 83-97); törvényszéki beszéd (jogos, jogtalan; 98-138). Mindezen ügyfajták ismertetésében az érvelés módjaira összpontosít.

A befejezésben Cicero hangsúlyozza, hogy kifejtette az összes szónoki felosztásokat, mégpedig az érvelés szempontjából. Majd buzdítja fiát, hogy az itt feltárt forrásokhoz térjen vissza, akár mások vezetésével is, akkor még fontosabb dolgokat is meg fog ismerni. Mire a fiú megjegyzi, hogy ez így van, ezért nagy lelkesedéssel hallgatta, majd kijelenti: annál az ajándéknál, amelyet most az apjától kapott, nagyobbat nem kíván (139-140).

A kiadások fő forrása egy Párizsban, a Bibliothéque nationale-ban található kézirat a 10. századból: Codex Parisinus (P), amellyel több vonatkozásban egyezik egy fiatalabb párizsi kézirat: Codex Parisinus (p). Ezenkívül több kézirat maradt fenn a 15. századból; pl. Codex Erlangensis 348 (E), Codex Witebergensis (W).

A fordítást Karl és Gertrud Bayer kiadása alapján készítettük el.