logo

XV Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A retorikán belüli bizonyítékok

1. A bizonyítékok másik része teljes egészében a retorikán belül van, és olyan eszközökből áll, amelyek alkalmasak arra, hogy hitelt ébresszenek. Nagyrészt vagy teljesen elhanyagolják őket, vagy csak felületesen érintik azok, akik az érveket mint zord és sziklás vidékeket elkerülik, és kellemesebb helyeken telepednek meg úgy, mint azok, akikről azt mesélik a költők, hogy a lótuszevőknél valamely növény ízétől" és a szirének énekétől elbűvölve, többre becsülték a gyönyört az életüknél. Míg a dicsőség csalóka képe után futnak, egyre távolabb kerülnek attól, amiért beszélnek: a győzelemtől.

2. Márpedig minden egyéb, amiről a beszéd folyamán szó van, az érvek erősítését és nagyítását szolgálja, azaz mintegy testként borítja be azokat az idegeket, amelyek az ügyet összetartják. Például ha arról beszélnénk, hogy valamit haragból, félelemből vagy kéjvágyból követtek el, akkor fejtsük ki, mi jellemzi ezeket az indulatokat. Ugyanígy járjunk el, ha dicsérünk, feddünk, nagyítunk, kicsinyítünk, leírunk, félelmet keltünk, panaszkodunk, vigasztalunk vagy buzdítunk.

3. Mindennek azonban csak olyan dolgokban vehetjük hasznát, amelyek biztosak, vagy amelyekről úgy beszélhetünk, mintha biztosak volnának. Nem vonnám kétségbe, hogy van némi jogosultsága a gyönyörködtetésnek, de sokkal több van az érzelmek felkeltésének. Azonban a megindítás is hatékonyabb, ha a bíró úgy érzi, hogy tanult belőle valamit; ám ezt csakis érveléssel és a meggyőzés egyéb eszközeivel érhetjük el.

4. Mielőtt felsorolom fajtáikat, előre kell bocsátanom, hogy vannak olyan érvek, amelyek mindenféle bizonyításban közösek. Mert nincs olyan vizsgálat, amely ne dolgokon vagy személyeken alapulna, és olyan érvforrások sem léteznek, amelyek ne dolgokkal és személyekkel lennének kapcsolatosak.

5. Vagy önmagukban, vagy máshoz viszonyítva vizsgáljuk őket. Továbbá mindenféle bizonyítás egyező vagy ellentmondó adatokból származik; ez utóbbiakat pedig szükségképpen vagy a múltból, vagy a jelenből vagy a jövőből vesszük. Minden dolgot csakis egy másikkal lehet bizonyítani, amely mindenképpen vagy erősebb, vagy egyenlő vele, vagy gyengébb nála.

6. Ami az érveket illeti, vagy elvont kérdésekből merítjük őket, amelyek önmagukban, dolgok és személyek figyelembe vétele nélkül is vizsgálhatók, vagy a szóban forgó ügyből, amikor található benne valami, ami nem általános megfontolásból ered, hanem annak a jogi esetnek a sajátja, amit vizsgálnak. Továbbá a bizonyítékok vagy kényszerítők, vagy hihetőek, vagy ellentmondásmentesek.

7. Ehhez járul még, hogy minden bizonyításnak négyféle módja van: a) mivel van valami, más nem lehet, például „nappal van, éjszaka nem lehet"; b) mivel van valami, más is van, például „a Nap a föld fölött van, tehát nappal van"; c) mivel valami nincs, másnak kell lennie, például „nincs éjszaka, nappal van"; d) mivel nincs valami, más sem lehet, például „nem eszes, nem is ember". Ezen általános szempontok előrebocsátása után nézzük a részleteket.



Adamik Tamás fordítása