logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Kétértelműség

1. Az amphiboliának olyan megszámlálhatatlanul sok alakja van, hogy néhány filozófus szerint nincsen is olyan szó, melynek ne volna több jelentése: válfaja nagyon kevés. Merthogy vagy egyes szavakban fordul elő, vagy szókapcsolatokban.

2. Egyes szavak olyankor vezetnek félreértéshez, amikor több dolognak vagy személynek ugyanaz az elnevezése (ezt homónümiának mondják); így pédául bizonytalan, hogy a gallus madarat, népet, személynevet vagy testi állapotot jelöl; vagy hogy Aiax Télamón fia-e vagy Oileuszé. Egyes igék is többféle jelentésben állhatnak, mint például a cerno.1óó

3. Ez a kétértelműség pedig igen sokféleképpen mutatkozhatik meg. Innen a legtöbb per, különösen a végrendeletek körül, amikor a felszabadításért vagy az örökségért küzdenek olyanok, akiknek egyforma nevük van, vagy azt vizsgálják, mi a hagyaték tárgya.

4. Másik válfaja, amikor más a szó jelentése, ha egészben hagyjuk, más ha kettévágjuk, mint például ingenua, armamentum, Corvinum. Komolytalan szőrszálhasogatás ez, bár a görögök még peres ügyeket is építenek ilyesmire. Innen van ugyanis a fuvolásnő közismert esete, amikor az a kérdés, hogy a házat kell-e árverésre bocsátani, amely háromszor összedőlt, vagy a fuvolásnőt, aki elbukott.

5. Harmadik válfaja az összefűzött szavakból származik, mint például ha valaki meghagyja, hogy testét megművelt földbe temessék el, és a síremlék körül, ahogy szokás, az örökösök földjéből egy nagy darabot hamvainak oltalmára rendel. Perre adhat alkalmat, hogy megművelt .

6. Így pereskedik a görögöknél León és Pantaleón, mivel a végrendelet szövege nem világos, hogy a vagyont mind Leónra, vagy a vagyont Pantaleónra hagyták. A szókapcsolatokban még több kétértelműség lehet. Ez pedig vagy a névszók esetei miatt történik, például:

Aio te, Aeacida, Romanos vincere posse

vagy a szórend miatt, mikor kétséges, hogy mit mire kell vonatkoztatni, és leggyakrabban olyankor, ha egy közbülső szót az előtte és az utána állóhoz is lehet kötni, ahogy Vergilius írja Troilusról:

Lora tenens tamen.Itt vitás, hogy vajon a gyeplőt mégis tartja, vagy noha tartja, mégis vágtat a ló.

8. Innen a következő peres ügy: „Végrendeletében valaki meghagyja, készítsenek arany lándzsát tartó szobrot."" Kérdés, vajon a lándzsát tartó szobor legyen-e arany, vagy a lándzsa legyen arany a különben más anyagból való szobron. De még többször van ez így a hangsúlyozás miatt:

Quinquaginta ubi erant centum inde occiditAchilles.

9. Gyakran bizonytalan, hogy az előzőleg említett két személy közül melyikre vonatkozik a szöveg; innen ez a peres ügy is: „Örökösöm köteles feleségemnek százfontnyi ezüst értéktárgyat átadni, amit ő választ ki."" Hogy melyikük, az kérdés. Azonban e kétértelműségek közül az első típus megszüntethető a névszói eset megváltoztatásával, a második a szavak elválasztásával vagy áthelyezésével, a harmadik egy kiegészítéssel.

10. A kettős accusativus okozta amphibolia feloldható egy ablativusszal, ahogy ez pédául: Lathetem audivi percussisse Demean átalakítva: a Lachete percussum Demean De az ablativusban, mint azt az első könyvben említettük, már természete szerint is benne rejlik az amphibolia: caelo decurrit aperto: vajon „a derűs égen keresztül" vagy „amikor derűs volt az ég"?

11. A tagolást a lélegzetvétel és a szünet idézi elő : „arany" — azután — „lándzsát tartó szobrot"; vagy „arany lándzsát tartó" — azután — „szobrot". A kiegészítés ilyen: „ezüstneműt, amit a férfi választ ki", ha az örököst értjük rajta; vagy „amit a nő", ha a feleséget. A kiegészítés által okozott amphibolia — ilyen például, hogy „őt siratván találkoztunk velük"" — az egyik szó kihagyásával feloldódik.

12. Bővebb magyarázat tudja csak helyretenni az olyat, amikor az is kétséges, hogy mire vonatkozik a szó, s még önmagában is kétértelmű. „Örökösöm köteles neki átadni mindent, ami az övé." Ebbe a hibába esett Cicero C. Fanniusról szólva: „Ő pedig apósának utasítására, akit nemigen becsült, mert nem választották be az augurok testületébe, és különösképp mert fiatalabbik vejét, Q. Scaevolát elébe helyezte..." Ugyanis az „elébe" mind az apósra, mind
Fanniusra vonatkozhatik.

13. Az írott szövegben jelöletlenül hagyott hosszú vagy rövid magánhangzó is lehet kétértelműség oka, mint ebben a szóban: „Cato". Mást jelent ugyanis nominativusban, ha a második szótag rövid, <és mást, ha ugyanaz a szótag hosszú, dativusban vagy ablativusban.> Ezenkívül még rengeteg más alak van, de ezeket mind nem szükséges végigvenni.

14. Az már nem fontos, hogy miképpen keletkezik az amphibolia, vagy hogy miképpen kell feloldani. Világos ugyanis, hogy két dolgot jelent, és ami az írott vagy kimondott szót illeti, mindkét fél számára egyenlő. Ezért is felesleges az a szabály, hogy ilyen ügyállás esetén igyekezzünk az adott szót a magunk javára magyarázni. Hiszen ha ez lehetséges, az már nem is amphibolia.

15. Az amphibolia esetében az egész kérdés ezen áll vagy bukik: olykor melyik értelem a természetesebb; mindig: melyik a méltányosabb, és aki írta vagy mondta, ezt akarta-e. De minderről már elég részletes utasítást adtam mindkét fél számára, amikor a következtetésről és a minőségről beszéltem.



Gonda Attila fordítása