logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Felosztás a törvényi ügyállásban

1. Aki nem tagadja, amit tett, nem is állítja be másként, mint ahogy tette, és nem is védelmezi tettét, az arra kényszerül, hogy a jogára támaszkodjék. Ilyenkor a vizsgálat többnyire a bírói eljárásra összpontosul.

2. Ez a kérdés — bár némelyek így gondolták — nem mindig előzi meg a tárgyalást (mint a praetorok aprólékos útmutatásai, amikor tisztázatlan a vád jogi alapja), hanem a legtöbbször éppen a tárgyalás folyamán merül fel. E jogossági vita tárgya kettős, mert vagy a vád vitás, vagy az ellene felhozott jogi szabályozás. Még olyanok is voltak, akik e kifogásolást külön ügyállásnak tették meg, mintha az nem pontosan ugyanazokat kérdéseket foglalná magában, mint a többi törvény.

3. Amikor kifogásoláson alapszik a per, magát a tényállást nem szükséges vizsgálni. Ha például egy becstelen embernek146 eljárása ellen a fia kifogást emel, csak arról kell bírói döntést hozni, hogy van-e erre joga. Valahányszor azonban tehetjük, el kell érnünk, hogy a bíró magáról az ügyről is jó véleménnyel legyen. Így ugyanis jogainkat is szívesebben veszi pártfogásába. Például azon kötelezettségek esetében is, melyeket praetori végzések írnak elő, még ha nem is a tulajdonjogról folyik a vizsgálat, hanem csak birtoklásról, még akkor sem csak azt kell kimutatnunk, hogy birtokoltunk valamit, hanem azt is, hogy a miénk volt az, amit birtokoltunk.

4. De még gyakrabban merül fel kérdés a váddal szemben. „A háborús hős kívánhat, amit akar." Nem ismerem el, hogy meg kell neki adni, bármit is kíván. Jogi kifogást ugyan nem tudok felhozni ellene, hanem a törvény szellemét használom fel annak betűjével szemben kifogásként. Az ügyállások azonban mindkét esetben ugyanazok.

5. Másrészt minden törvény vagy juttat, vagy megvon, vagy büntet, vagy parancsol, vagy tilt, vagy engedélyez valamit. Pert kezdeményezhet vagy önmagában, vagy egy másik vonatkozó törvény alapján.

6. A vizsgálat vagy a törvény szövegére vagy a szándékára irányul. A törvényszöveg vagy világos, vagy homályos, vagy kétértelmű. Amit a törvényekről mondok, ugyanaz vonatkozzék a végrendeletekre, szerződésekre, kötelezvényekre; egyszóval mindenfajta okiratra; amit pedig az írott szövegről, ugyanaz a szóbeli megállapodásra is. És mivel négy ilyenfajta kérdést vagy ügyállást állapítottunk meg, külön-külön veszem sorra őket.


Gonda Attila fordítása