logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Ellentmondó törvények

1. A következőkben az ellentmondó törvényekről lesz szó, mert abban minden tankönyvíró egyetért, hogy az antinomia a törvény betűjének és szellemének két ügyállását foglalja magában. S nem véletlenül, mert amikor törvény törvénynek ellentmond, mindkét fél a törvény betűje ellen szól, és a törvény szelleme is kérdésessé válik mindkét fél számára. Bizonytalanságuk pedig abban áll, hogy mindenképpen ezt a törvényt kell-e alkalmazni.

2. Mindenki előtt nyilvánvaló azonban, hogy egyik törvény a másiknak jogilag sohasem mondhat ellent, mert ha két külön jogszabály volna, egyik a másikat érvénytelenítené; hanem az ilyenek csak véletlenül és a körülményektől függően ütköznek össze. Az összeütközés pedig vagy az egyenlő törvények között következik be, például amikor a zsarnokölőnek és a háborús hősnek a választási szabadságát hasonlítjuk össze, mindkettőnek megadván a lehetőséget, hogy azt kérjen, amit akar. Ilyenkor az érdemeket, a körülményeket és a jutalmat vetjük össze; vagy pedig ugyanazon törvények önmagukkal, például a két háborús hősre, a két zsarnokölőre vagy elrabolt nőre vonatkozók, mikor is nincsen más kérdés mint az idő, hogy melyik a korábbi, vagy a minőség, hogy melyik a méltányosabb kérés.

4. Különböző törvények is ütköznek egymással ugyanúgy, mint hasonlók és nem egyenlők. Különbözők azok, amelyekkel szemben ellentétes törvény nélkül is kifogást lehet tenni, ahogy ebben a mintaperben: „A hatóság ne hagyja el a várat." „A háborús hős kívánjon, amit csak akar." Vagy ha semmilyen más törvény sem áll ezzel szemben, feltehetjük úgy is a kérdést, hogy tényleg meg kell-e kapnia a háborús hősnek, bármit is kíván. A hatóság esetében is sok minden megemlíthető, ami törvény betűjét legyengíti, mert mi lenne, ha tűz ütne ki a várban, vagy ha a az ellenséget le kellene rohanni?

5. Hasonlók azok, amelyek ellen csakis egy másik törvényt lehet felhozni: „A zsarnokölőnek állíttassék szobor a tornacsarnokban"; ellenben: „Asszonynak ne állíttassék szobor a tornacsarnokban. Egy asszony megöli a zsarnokot." Egy asszonynak pedig egyetlen más esetben sem szabad szobrot állítani, a zsarnokölőét viszont egyetlen más esetben sem szabad elmozdítani.

6. Nem egyenlők az olyanok, amikor az egyik ellen sok dolgot fel lehet hozni, a másik ellen csak azt, ami benne van a perben; például amikor a háborús hős egy katonaszökevény büntetlenségét kéri. Mert a háborús hősről szóló törvény ellen, mint előbb rámutattam, sok mindent megemlíthetünk, de a szökevények elleni törvényt csakis a jutalom szabad megválasztásának joga tudja fölülírni.

7. Ugyanígy egy jogszabály vagy mindkét fél részéről elismert igazság, vagy kétségbe vonható. Ha elismert igazság, akkor ilyesmiket kérdeznek: Melyik törvény fontosabb? Az istenekre vonatkozik vagy az emberekre? Az államra vagy a magánemberre? Jutalomról szól-e vagy büntetésről? Jelentős dolgokról vagy jelentéktelenekről? Engedélyez, tilt vagy parancsol?

8. Szokás vizsgálni azt is, hogy melyik törvény a régebbi, és mint legfontosabb körülményt, hogy melyik a gyengébb hatályú; például a szökevény és a háborús hős esetében. Mert ha nem végzik ki a szökevényt, a törvény teljesen hatályát veszti; ha kivégzik, a háborús hősnek még mindig marad más kívánságra lehetősége. A legtöbbet mégis az számít, hogy a kettő közül melyik jobb és méltányosabb, ha megtörténik. Erre nézve azonban nem lehet útmutatást adni, csakis a peranyag részletes ismertetésével együtt.

9. Ha kétségbe vonható, akkor vagy csak az egyik fél, vagy kölcsönösen mindkét fél jogi vitába kezd, ahogy a következő ügyben: „Az apának fiával, a patrónusnak libertusával szemben tulajdonjoga legyen; a szabadosok az örökösre szálljanak át. Valaki libertusának fiát tette örökösévé: a szabados és a fia kölcsönösen követeli a tulajdonjogot." Az apa is de az új patrónus is vitatja, hogy ennek atyai joga lett volna, mivel maga is patrónus hatalmában élt.

10. A kettős törvények is, akárcsak két külön törvény, ellentmondásba kerülhetnek, ekként: „A törvénytelen gyermek, aki az első törvényes gyermek előtt születik, törvényesnek tekintendő; aki az első törvényes után, az csak polgárnak." Amit a törvényekről mondtam, ugyanaz vonatkozik a szenátusi határozatokra is. Ezek aztán vagy egymással ütköznek, vagy törvényekkel állnak szemben, de attól még nem lesz más az ügyállás neve.



Gonda Attila fordítása

© www.romaikor.hu 2008-2022