logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A törvényszéki beszéd fajai

1. Egyébként minden olyan ügy, amelyben van felperes és alperes, vagy egy, vagy több dolog vitatásából áll: az előbbit nevezzük egyszerűnek, az utóbbit összetettnek. Egy dolog vitatása például a lopás vagy a házasságtörés önmagában véve. Több dolog vitatása megmaradhat egy fajtán belül, például a zsarolásnál, vagy több fajtából is összetevődhet, például ha valakit egyszerre vádolnak szentségtöréssel és emberöléssel. Ez manapság nyilvános perekben nem fordul elő, mivel a praetor a törvények szerint különválasztja az ügyeket, de a császár és a senatus által folytatott vizsgálatokban gyakori, ahogy a nép előtti perekben is az volt. A magánperek is sokszor egyazon bíró előtt zajlanak, noha sok különböző performa egyesül bennük.

2. Az ügy azonban attól még ugyanabba az alfajba tartozik, ha egy ember perel kettőt — amennyiben ugyanazért és ugyanabból az okból pereli őket —, vagy kettő egyet, vagy többen többeket (tudjuk, ez örökösödési perekben előfordul néha): hiszen, jóllehet sok a szereplő, de egy az ügy, kivéve ha a főkérdés a szereplők helyzete szerint változik.


3. Különbözik ezektől a harmadik fajta, amelyet összehasonlítónak nevezünk. Ennek tárgyalása gyakori a perbeszéd egy részében, például amikor a százfős bíróság előtt egyéb kérdések után az is felmerül, melyik fél méltóbb az örökségre. Ritkaság azonban a közéletben, hogy egyedül ezért indulna eljárás — ilyen a divinatio, amely a vádló személyének kijelöléséért folyik, vagy néha a besúgók közt zajló perek, hogy melyik érdemelte ki a jutalmat.

4. Egyesek hozzátették ehhez a csoporthoz a kölcsönös vádemelést (antikatégoria) is — a többiek nyilván úgy vélték, ez is az összehasonlító fajtába tartozik. Ehhez hasonló, amikor a két fél kölcsönösen vádolja egymást, de mással, ami igen-igen gyakori jelenség. Ha ezt is antikatégoriának kell neveznünk — külön neve ugyanis nincs —, akkor annak két fajtája van: az egyikben a pereskedők ugyanazt a vádat szegezik egymásnak, a másikban mást és mást; ehhez hasonló az igények helyezte..

5. Miután nyilvánvalóvá vált az ügy fajtája, akkor gondolkozunk el azon, tagadjuk-e a tettet, amelyet felhoznak ellenünk, vagy vegyük védelmünkbe, vagy nevezzük másként, vagy vonjuk ki a vádemelés adott fajtájának hatásköréből — ebből származnak az ügyállások.



Kopeczky Rita fordítása