logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Olvasás kisgyermekek számára

1. Hátra van még a felolvasás. Ennek során, hogy a tanuló tudja, mikor kell visszatartania a lélegzetét, melyik helyen kell megszakítania egy verssort, hogy mikor fejeződik be és mikor kezdődik el egy gondolat, hogy mikor kell fölemelni vagy leengedni a hangot, hogy mit milyen ívvel kell mondani, mit kell lassabban és mit gyorsabban, mit hevesebben és mit szelídebben mondani — ezeket nem lehet bemutatni másként, csak a gyakorlatban.

2. Egy dolog van tehát, amit ezen a téren előírok, hogy mindezeket meg tudja tenni: értse meg a szöveget. De elsősorban legyen az olvasás férfias, és — némi kedvességgel ugyan —, mégis komoly; éspedig ne a prózához hasonlítson, mivel költészet, a költők pedig maguk tanúsítják, hogy énekelnek, mégse oldódjék dallá, és ne tegye nőiessé a mesterkéltség, ami ma annyira divatos. Az efféléről mondta igen helyesen még gyermekkorában C. Caesar: „Ha énekelsz, rosszul énekelsz, ha olvasol, énekelsz."

3. Azt sem szeretném, hogy a beszélő alakokat, ahogy egyeseknek tetszik, komikus módon adják elő, de azt igen, hogy legyen egy bizonyos hangnem, amely elválasztja ezeket azoktól a részektől, melyekben a költő saját személyében beszél.

4. A többi dolog esetében nagy óvatosságra van szükség, elsősorban hogy a zsenge elmék, amelyek mindent mélyebben magukba szívnak, ami csak éri őket, mivel még tapasztalatlanok és mindenben járatlanok, ne csak olyan szövegeket tanuljanak, melyek ékesen szólók, hanem még inkább olyanokat, melyek tiszteletre méltók.

5. Ezért igen helyesen vezették be, hogy Homérosszal és Vergiliusszal kezdődjék az olvasás, jóllehet az ő erényeik megértésére biztosabb ítélőképességre van szükség. De erre elég idő marad, mert nem egyszer olvassák őket. Eközben a hősi dal emelkedettsége fölemeli lelküket, a nagy tettektől föllelkesülnek, és a legszebb eszmék hatják át őket.

6. Hasznosak a tragédiák; de még a lírikusok is nevelnek, ha ezen a téren nemcsak a szerzőket, hanem a műveiket is megválogatod, hiszen a görögök is sok dolgot szabadosan írtak, és egyes helyein Horatiust sem szeretném értelmezni. Az elégiákat pedig, melyekben kiváltképpen a szerelemről van szó, és a hendecasyllabusokat, melyek a sotadeusok részei — ugyanis a sotadeusokról még előírást sem szabad adni —, mellőzzék, ha lehet, ha pedig ez kevésbé lehetséges, akkor legalább tegyék el ezeket az erősebb életkor számára.

7. Hogy a fiúk nevelése terén milyen hasznát látom a komédiának, amely leginkább a kifejezőkészségüket fejlesztheti, mivel mindenfajta személy és érzelem megvan benne, kevéssel később a megfelelő helyen el fogom mondani: mert amikor az erények biztonságban lesznek, akkor a legfontosabb olvasmányok közé fognak számítani. Menandroszról beszélek, de másokat sem zárnék ki.

8. A latin szerzők is nyújtanak ugyanis némi hasznot, de a fiúknak olyan műveket kell előbb olvasniuk, melyek a leginkább táplálják tehetségüket és gyarapítják lelküket. A többi számára, melyek csak a képzettségre nézve fontosak, a hosszú élet ad majd időt. A régi latin írók is sok mindent kínálnak, jóllehet többnyire inkább tehetségükben, mint a műgondban van az erősségük, elsősorban a szavak bőségét, melynek tekintetében a tragédiákban a méltóságot, a komédiákban a választékosságot és valamiféle attikai vonást lehet fölfedezni.

9. A helyes elrendezés is gondosabb bennük, mint a legtöbb újabb költőben, akik azt gondolták, hogy minden művük egyedüli erénye a szentenciákban rejlik. Mindenesetre ünnepélyességet és, hogy úgy mondjam, férfiasságot kell keresni náluk, hiszen mi már beszédünkben is a gyönyörködtetés bűnébe estünk.

10. Végül higgyünk a legnagyobb szónokoknak, akik azért fordulnak a régiek verseihez, hogy ügyeiknek hitelt, szavaiknak pedig ékességet kölcsönözzenek.

11. Mert különösképpen Cicerónál, de gyakran Asiniusnál és másoknál is, akik a legközelebb állnak hozzájuk, látjuk, hogy műveik tele vannak Ennius, Accius, Pacuvius, Lucilius, Terentius, Caecilius és mások verssoraival, nemcsak műveltségük miatt, hanem a gyönyörködtetés végett is, hiszen a költészet gyönyörűsége fölszabadítja fülüket a fórumi feszültségtől.

12. Ehhez járul még az a nem csekély haszon, hogy gondolataikkal, mint valamiféle tanúbizonyságokkal, megerősíthetik állításaikat.


Olvasás érettebb korosztály számára

Az előzők inkább kisgyermekekre, a következők érettebbekre vonatkoznak, hiszen a grammatika szeretetének és az olvasás gyakorlatának nem az iskola, hanem az élet ideje szab határt.

13. A fölolvasás során a grammatikusnak az olyan kisebb dolgokra is ügyelnie kell, hogy megkövetelje a tanulóktól, hogy feloldva a verset ismerjék fel a szófajokat és a verslábak sajátosságait. Ez utóbbiakat azért kell tudniuk a versek esetében, hogy a szónoki szófűzésben is felhasználhassák ismereteiket.

14. Vegye észre a barbarizmusokat, a nem tulajdonképpeni jelentésben szereplő vagy a beszéd szabályainak ellentmondó szavakat, de ne azért, hogy miattuk folytonosan korholja a költőket — akiknek, minthogy többnyire kényszerből engedelmeskednek a metrumnak, olyannyira megbocsátunk, hogy a hibáikat vers esetében más néven hívjuk, ugyanis metaplaszmosznak, szkhématiszmosz-nak és szkhémának nevezzük őket, ahogy már említettem, tehát az erény dicséretében részesítjük a kényszert —, hanem azért, hogy fölhívja a tanulók figyelmét a mívességre, és csiszolja emlékezetüket.

15. Az első próbálkozások között azt sem haszon nélkül való megmutatni, hogy a szavakat hányféle módon lehet érteni. A glossemak, azaz a kevésbé használatos szavak esetében sem mellékes a grammatikus gondossága.

16. Még nagyobb gonddal tanítsa meg az összes szóképet (troposz), melyek nemcsak a verset, hanem a beszédet is díszítik, és mindkét fajta alakzatot, vagyis a figurakat, melyeket szóalakzatoknak (szkhémata lexeósz) és gondolatalakzatoknak (szkhémata dianoiasz) neveznek. Ezeknek a tárgyalását csakúgy, mint a szóképekét arra a helyre halasztom, ahol az ékességről fogok beszélni.

17. Különösképpen pedig azt vésse az elmékbe, hogy mi az erény az elrendezésben, mi az ékességben, hogy mi illik az egyes szereplőkhöz, hogy mit kell dicsérni a gondolatok, mit a szavak esetében, hogy mikor helyeslésre méltó a bőség, mikor a mérték.

18. Ehhez járul majd a történelmi utalások gondos, de mégsem fölösleges munkával terhessé tett magyarázata. Elegendő ugyanis, ha a közismert vagy legalább a híres szerzők által képviselt nézeteket ismerteti. Végigkövetni azonban, hogy valaha is ki mit mondott, akár a legjelentéktelenebb emberek is, vagy a nagy nyomorúság, vagy a hiú kérkedés jele. Mert leköti, sőt mi több, tönkreteszi a tehetségeket, amelyeknek inkább más dolgok számára kell nyitottnak lenniük.

19. Hiszen aki minden papírlapot átvizsgál, azokat is, amelyek nem méltók az elolvasásra, pazarolja csak figyelmét az öregasszonyok meséire is. Mert bizony tele vannak ilyenfajta akadályokkal a grammatikusok kommentárjai is, melyeket azok is alig értenek, akik írták őket.

20. Közismert ugyanis, hogy mi történt Didümossza1, akinél senki sem írt többet: amikor egy bizonyos történetet mint koholtat ócsárolt, az orra alá dugták az egyik könyvét, amely azt a történetet tartalmazta.

21. Ez különösen mesés dolgok esetében egészen a nevetségességig, olykor egyenesen a botránkozásig fajul, s ez az oka annak, hogy az elvetemültebb emberek több dolgot koholhatnak, olyannyira, hogy egész könyvekről és szerzőkről hazudhatnak zavartalanul, ahogy éppen az eszükbe jut, mivel nem lehet megtalálni azokat, akik sohasem léteztek. Ismertebbek esetében ugyanis a hozzáértők a legtöbbször rajtakapják őket. Ezért a grammatikus erényei között fogom számon tartani, ha bizonyos dolgokat nem tud.



Krupp József fordítása