Amikor a gallok Attalus pergamoni királlyal készültek összecsapni, összes aranyukat és ezüstjüket őrökre bízták. Ezeknek az volt a feladatuk, hogy vereség esetén szórják szét a kincseket, hogy könnyebben el tudjanak menekülni, amikor az ellenség összeszedi a zsákmányt.

Publius Claudius tengeri csatában vereséget szenvedett a punoktól. Mikor arra kényszerült, hogy az ellenségen keresztül vágja át magát, 20 hajót diadaljelvényekkel díszíttetett fel. A punok azt hitték, hogy a rómaiak győztek a harcban, neki pedig sikerült eltávozni.

Amikor a pun hajóhad vereséget szenvedett, a punok arra törekedtek, hogy távol tartsák maguktól az üldöző rómaiakat. Azt színlelték, hogy hajóik zátonyra futottak. Így elérték, hogy a győztes fél ugyanettől tartva, lehetővé tette a menekülésüket.