Mikor Metellus consul Szicíliában háborút viselt Hasdruba- ellen, tekintetbe véve a 130 elefánttal rendelkező hatalmas hadseregét, félelmet színlelt és Panormusban tartotta csapatait. Itt széles árkot ásatott előttük, azután Hasdrubal hadseregének szeme láttára, amelynek első vonalában az elefántok álltak, parancsot adott lándzsásainak, hogy hajítsanak lándzsákat az állatokra, majd azonnal térjenek vissza a sáncok mögé. Ez a kötekedés felbőszítette az elefántok hajcsárait, mire ezek az elefántokat az árok felé hajtották.
Amikor az állatok az árokba belezuhantak, részben a lándzsák tömegétől pusztultak el, részben visszarohantak az ellenséghez és felbolygatták egész hadsorát. Ekkor Metellus kihasználva az alkalmat egész hadseregével kitört, és oldalba támadva a punokat, kardélre hányta őket, és az elefántokat is birtokába kerítette.

Amikor Alexander epirusi király az illírek ellen lesbe állította seregét, néhány katonáját cselből illir viseletbe öltöztette, és megparancsolta, hogy pusztítsák saját vidéküket, azaz Epirust. Mikor az illírek ezt látták, maguk is fosztogatni kezdtek, annál inkább nyugodtan, mivel az előttük járókat saját felderítőknek tartották. Ezek azután szándékosan kedvezőtlen helyekre vezették az illíreket, ahol megverték és megfutamították őket.

Amikor Hannibál Cannaenál felállította seregét, megparancsolta, hogy 600 numidiai lovas meneküljön át a rómaiakhoz. Ezek, hogy hitelt adjanak nekik, kardjaikat és pajzsaikat átadták a mieinknek. Amikor az ütközet megkezdődött, a leghátsó vonal mögött álltak. Itt előrántották rövid kardjaikat, amelyeket korábban elrejtettek, felszedték az elesettek pajzsait, és megrohanták a római csatasort.

A japodok Publius Licinius proconsulhoz megadást színlelő falusiakat küldtek, akiket a rómaiak befogadtak és a harcrend utolsó sorába állítottak. Itt ezek hátba támadták a rómaiakat.

Pompeius Arméniában Mithridatészel szemben, aki lovasságával számra és minőségre túlerőben volt, éjszaka 3000 könnyűfegyverzetű katonát és 500 lovast rejtett el egy völgyben a két tábor közötti cserjésben. Hajnalban azután lovasait az ellenség ellen küldte, úgy tanítva be őket, hogy amikor az egész lovasság megkezdi a harcot az ellenséges hadsereggel, rendezett sorokban vonuljanak fokozatosan vissza, míg elegendő helyet adnak a hátbatámadáshoz azoknak, akiket evégett helyezett előre. Ez azután terve szerint meg is történt.
Megfordítva csapatait, amelyekről úgy látszott, hogy megfutamodtak, megrohanta a megrettent ellenség derékhadát. A lovasságot gyalogosai arcból megsemmisítették. Ezzel a csatával elérte, hogy Mithridatés elveszítse lovas csapatai iránti bizodalmát.

Caius Cassius Szíriában a parthusok ellen vezetve csapatait, lovasságát az ellenséggel szemben állította fel, gyalogságát pedig hátul dombos terepen rejtette el. Lovassága azután terv szerint hátrálva visszavonult. A parthusok hadseregét így az előre elkészített tőrbe csalva megsemmisítette.