Nem kell válogatás nélkül megengedni a zsákmányolást, és nem kell a foglyokat átengedni a katonáknak, hanem, a hadvezérnek kell eladnia őket

Nem minden ütközet után kell szabad zsákmányolást engedélyezni és nem is mindenre, hanem egyes vagyontárgyakra igen, másokra nem, legkevésbé pedig az emberekre, mert ezeket a hadvezér kell, hogy eladja.
Ha pénzre van szüksége nagy állami kiadás fedezésére, rendelje el, hogy ami vihetőt csak raboltak, mind szállítsák hozzá. Maga ítélheti meg, hogy az adott körülmények között mi a célszerű: ha teljes egészében igényt tart arra, amit sikerült megszerezniük, vagy csak egy részére, vagy semmire. Mert háborúban általában ritkán fordul elő, hogy az állam is pénzbőségben van és a katonák is akadály nélkül gyarapodhatnak. Valójában számukra a bőségesebb haszon a legyőzöttek gazdagságából és tartományaik jólétéből adódik.