Mikre kell ügyelni, ha síkban szerkesztünk térképet?

Tehát mindezek miatt tanácsos lenne ügyelni arra, hogy a délköröket jelképező vonalak egyenesek legyenek: a párhuzamosakat pedig egy és ugyanazon középpont körül húzott körök szeletein jelöljük be, és ebből az északi sark alá helyezett pontból kell meghosszabbítani a délkörök egyeneseit, hogy mindenekelőtt megőrződjék ugyanazon gömbfelszín alakzata és illeszkedése szerinti hasonlóság, méghozzá úgy, hogy a délkörök ne hajoljanak el a párhuzamosokhoz képest, ezenfelül összetartsanak ama közös sarkpontba.

Mivel nem lehetséges megtartani az összes párhuzamoson keresztül a gömbre jellemző arányt, elégséges lenne erre a Thulén, illetve az Egyenlítőn áthaladó párhuzamos esetében gondot fordítani, hogy a mi szélességünket közrefogó oldalak arányosak legyenek a valódiakkal, míg a Rhodoson keresztül húzott párhuzamost, amelyhez a hosszúságbéli távolságokat is a legtöbbször viszonyítják, a délkörhöz viszonyított arányosság szerint kell felosztani, ahogyan Marinus is teszi, vagyis a hasonló körívek közel 4/3-os aránya szerint, hogy a lakott földnek ez a közismert hosszúsági foka arányos legyen a szélességével.

Hogy mi módon kell alkalmazni ezeket a módszereket, sorjában világossá fogjuk tenni, előbb azonban bevezetésképpen ismertetjük, hogyan kell történnie a földgömb megszerkesztésének.


Hogyan kell a lakott földet földgömbön ábrázolni?

A földgömb nagyságát szerkesztőjének a jelölendő objektumok számával kapcsolatos terve dönti el, lehetőségei, illetve becsvágya szerint, mivel minél nagyobb lesz az ábra, annál aprólékosabbá és egyszersmind világosabbá válik egyúttal.
Bármekkora is lesz tehát, vegyük fel pontosan a sarkpontjait, és illesszünk hozzájuk egy félkört, a gömb felszínétől egy kissé távolabbra, épp csak úgy, hogy a forgás során ne súrolják egymást.
A félkör legyen keskeny, hogy ne takarjon le több helyet egyszerre, másik oldala pedig pontosan a sarkpontok alatti pontokon nyúljon végig, hogy majd ennek segítségével húzzuk meg a délköröket. Osszuk 180 szeletre, és írjuk oda mindegyik mellé a számokat, középen kezdve, az Egyenlítő metszéspontjánál.

Hasonlóképpen kell eljárni az Egyenlítő berajzolásakor is, vagyis egyik félkörét beosztva 180 egyenlő szeletre, ezen is bejelöljük a számokat annál a szélénél kezdve, amelynél a legnyugatibb délkört húzzuk.
A feltérképezést pediglen egyrészt a feljegyzések (commentarii) részletes leírásaiból kiindulva, az egyes megjelölt helyek hosszúsági, illetve szélességi foka alapján fogjuk elkészíteni, másrészt az Egyenlítő meg a mozgatható délkör beosztása alapján, vagyis ez utóbbit odaforgatjuk az adott hosszúsági fokhoz, tudniillik az illető számmal jelölt bevágáshoz az Egyenlítőn, míg az Egyenlítőtől számított szélességet éppen hogy a délkör beosztásáról olvassuk le, és a megjelölt számnak megfelelően tesszük ki az adott hely jelét, akárcsak a háromdimenziós éggömb esetében.
Ily módon délköröket is be lehet rajzolni tetszőleges hosszúsági fokoknál, gyűrű részekre beosztott oldalát vonalzónak használva, és párhuzamosokat is, bármilyen arányos távolságban, csak a megfelelő távolságot jelölő számhoz kell helyezni a rajzeszközt a délkör oldalán, és a gyűrűvel együtt elforgathatjuk egészen az ismert föld széleit határoló délkörökig.