logo

XXVIII Junius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Gaius Gracchus fellépése és első tribunsága.

Sardiniából való visszatérése után C. Sempronius Gracchus, Tiberius 9 évvel fiatalabb öccse lett a reformmozgalom elismert vezére. Tiberius politikai célkitűzései csak részben valósultak meg, nagy vezéreszméjét, hogy az itáliai földbirtokos osztályt egy korábbi átgondolt és energikusan végrehajtott, de mérsékelt szellemű földreform útján kell regenerálni, a senatusi túlzók energikus kisebbsége és a vele rokonszenvező nemesség határozatlansága elbuktatta. A nemesség azonban ezt a véres győzelmét nem tudta kiaknázni.
Azok a főurak, akik Gracchus halála után az agrárreformer mozgalom irányítását átvették, a kompromisszumok emberei voltak s nagy befolyásukkal és kiváló taktikai érzékükkel oly ügyesen tudták keverni a politikai kártyákat, hogy legyőzöttekből újból győzők lettek. 131-ben, amidőn Crassus consul, Carbo pedig tribun volt, a gracchusi mozgalom újból a legkedvezőbben állott. Ezt játszotta el Crassus nagyravágyásával, amidőn hadakozni ment s átadta a vezetést a szélsőséges elemeknek. A reformer mozgalom közben gyökeréig megváltozott. Hol voltak már akkor Ti. Gracchus nyílt és becsületes idealizmusától?

Ti. Gracchus nem tudta azt, hogy a földkérdés felvetésével és a társadalmi osztályellentétek felszításával tulajdonképpen. az államalkotmány és a fennálló gazdasági és társadalmi formák ellen indít harcot. A római élet sajátosan erős tradicionalizmusa mellett a nemesség uralma, a senatorialis rendszer és a köztársasági államforma elképzelhetetlen volt egymás nélkül. Épen ezért az, aki megbuktatja a római arisztokrácia uralmát, megdönti egyben a római köztársaságot is.
Ti. Gracchus minden görögös műveltsége dacára nem tudhatta áttekinteni az állampolitika egész területét. Ő csak közelfekvő jelenségcsoportokat észlelhetett. Ilyen volt a plebs rustica elpusztulása, a vidék elnéptelenedése, a fővárosi proletáriátus nyomora, a római legiók harci szellemének és értékének a csökkenése, rabszolga-gazdálkodás a nagybirtokokon, rabszolgalázadások, mint ennek a nagy társadalmi osztálynak a megmozdulásai, végül az állam és a gazdasági élet élén egy korrupt és romlott arisztokrácia.
Mindenki tudta, hogy a plebs rustica és a szövetséges földművelő osztály adja a legióknak az újoncokat. Ti. Gracchus mint agrárreformer a kormányzatot tette felelőssé azért, hogy a senatus régi agrárpolitikáját cserbenhagyta s az itáliai mezőgazdaság nagy, végzetes kárára merkantil politikát folytat.

Ti. Gracchus földreformja az itáliai demokrácia alapgondolatává vált. A tömegek benne az elnyomottak képviselőjét és egy nagy társadalmi szabadságharc apostolát látták. Meggyilkolása tehát a történeti szükségszerűség által létrehozott reformer-mozgalmat nem szüntette meg, mert az eszme továbbélt és hódított.
A gracchusi mozgalomból egy népi-demokratikus mozgalom fejlődött ki. Utána Crassus és App. Claudius kompromisszumos politikája és Carbo szélsőséges demagógiája új eszméket termelni nem tudott. A nagy népi mozgalomnak Tiberius után csak egy, arra hivatott vezére lehetett, ez pedig senki más, mint öccse, C. Gracchus. A fiatalabbik testvér ott vett át a mozgalom vezetését, ahol bátyja abbahagyta. C. Gracchus állott legközelebb a nagy forradalmárhoz, ehhez a szelíd és mégis akkora elszántsággal küzdeni tudó idealistához.


Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)