logo

XXVIII Junius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Sp. Cassius földtörvény javaslata (486.)

A köztársaság első földtörvényére nézve két főforrásunk tudósítása ellentmondó, ebből azonban túlzás volna arra következtetni, hogy a lex Cassiát a mesék birodalmába kellene utalni. A hagyomány szerint Sp. Cassius Vicellinus korának, a római köztársaság első korszakának egyik politikai vezéregyénisége, aki többször tölti be a köztársaság vezető tisztségeit. Hosszú pályafutása után aligha lehet róla feltenni, hogy tyrannisra tőrt volna. Általában gyanús, hogy a nép vezéreit minduntalan egyeduralmi törekvésekkel vádolták és a zsarnokságra törést ürügyül használták fel arra, hogy számottevőbb ellenfeleiket láb alól eltegyék.
Sp. Cassius egyike azoknak a keveseknek, kik a patriciusok uralmának tarthatatlanságát belátták, akik nem helyeselték az erőszakoskodásokat és visszaéléseket s akik együtt érezve az elnyomottakkal, korszerű reformokkal igyekeztek a nagy gazdasági és társadalmi ellentéteket megszüntetni.

A források ellentmondó tudósítása dacára is megállapítható, hogy Cassius főtörekvése az volt, hogy az ager publicust a nép között felossza. A plebeiusok megmozdultak, de mégis a végén a patriciusok lettek a győztesek. Cassius igyekezett külső támogatást kapni a latinoktól és hernikektől, megígérve nekik, hogy őket is részesíti a földosztásban. Mindez hiábavaló volt, Cassius korát túlságosan megelőzte, el kellett buknia, erőszakos halállal fejezte be az életét. Ezek után nehéz a monda bizonytalan talaján mozogva eldönteni, hogy Cassius-ban felébredt-e a tyrannis gondolata, mely ebben az időben oly gyakran megvalósult, mondhatni népszerű politikai irányzat volt.
Az uralkodó arisztokraták elleni elégületlenség győzelemre segítette az abszolut egyeduralmat. Vajon Cassius nem lépett szintén erre az útra? A demokrácia ezen első megmozdulása sikertelen maradt, részben, mert az ellenzék szervezetlen volt, részben, mert maguk a plebeiusok is megoszlottak: a gazdagabb plebeiusok ugyanis féltették vagyonukat a forradalmároktól és még nem ébredt fel bennük az osztályöntudat szükségessége.


Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)