logo

I Quintilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A római gazdasági élet átalakulása

Ha a 367. körüli viszonyokat szembeállítjuk a II. század elejiekkel, szembetűnő változásokat veszünk észre. A régi Róma mezőgazdaságában a paraszti kis- és a nemesi középbirtoké volt a vezérszerep. A II. század elejére az első kategória pusztulásnak indul és a földművelőosztály helyzetén már a nagyszabású gyarmatosítások sem segíthetnek. A középbirtok alkalmazkodott a korszerű gazdasági helyzethez, ezért, ha kedvezőtlen feltételek mellett is, de fenntartja magát. A kis- és középbirtokkal szemben úgy számban, mint terjedelemben erősen megnőttek a nagybirtokok, melyek az olcsó rabszolga munkaerővel versenyen kívül állnak és mindent elnyeléssel fenyegetnek.

Egy századdal előbb a paraszti kis- és a nemesi középbirtok, kivéve a természeti csapások éveit, egész Itáliát és Rómát ellátta mezőgazdasági termékekkel, úgy hogy Róma csak a gyarmatáruk és luxuscikkek tekintetében szorult behozatalra. Lényegesen megváltozott a helyzet akkor, amikor Róma a Földközi tenger iparos és kereskedő nagyhatalmait leverte s ennek hatása alatt maga vált az akkori gazdasági élet központjává.
Ennek a változásnak volt a következménye, hogy a birodalom kizárólagos agrárjellege megszűnt és a gazdaságpolitikában a mekantil-indusztriális szempontok váltak uralkodóvá. Megszűnt a félsziget kizárólagos jelentősége, a meghódított tartományok több terméket olcsóbban állítottak elő, következésképen a félsziget mezőgazdasága is hanyatlásnak indult. A nagy átalakulás kedvezően hatott az extenzív nagybirtok gazdálkodásra.

A nagybirtok kifejlődését gazdasági adottságokon kívül az tette lehetővé, hogy a lex Licinia-Sextia tilalma ellenére az occupálások bomlasztó szokásjoga továbbra és a nagy hódítások következtében hatványozott mértékben alkalmazásra talált.



Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)