logo

XXVIII Junius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A latin és szövetséges kisbirtok

A Padus mentén, ahol a földdel gazdagon ellátott coloniák feküdtek, a latinizáció munkája eredményesen haladt előre s virágzó latinjogú középbirtokos osztály alakult ki. Igaz, hogy ezen a területen uralkodó bizonytalan jogállapotok a vállalkozó szellemű nagybirtokosokat távol tartották, de lehetetlen észre nem vennünk azon előnyt, amelyben ezek a coloniák a többi, mindössze a fejenként 5-10 holddal ellátott s ebben a korban alapított gyarmatokkal szemben állottak.
A latin coloniák életképessége mellett a szövetséges parasztbirtokok helyzete nem volt kedvezőnek mondható. Az Apenninek hegyláncolatai között élő italus törzsek, amelyeket még nem érintett az új kor szellete, szűkösen, úgy mint eddig, pásztorkodásból, állattenyésztésből éltek. Igaz ugyan, hogy a samniták ager publicus-uk egy részét elvesztették, de épen ez gátolta meg, hogy soraikból nagybirtokos osztály képződjön, másrészt megmaradt törzsszervezetük biztosította az egészségesebb földmegoszlást és mivel kizárattak a ius commercium-ból, a nagybirtokosok földjeiket nem vásárolhatták össze, hogy azután a még megmaradó kisparasztságot közrefogva megfojthassák.

Itáliának ezen a vidékén, hol a helyi viszonyok amúgy sem voltak kedvezőek, csak a következő században találunk nagybirtokosokat. Így minden szegénysége dacára Umbria, Sabinum és Samnium kisbirtokossága meg tudta őrizni integritását. Nem így Itália többi részei.
Campania mezőgazdasági területe, mint ager publicus, javarészt a római nemesség kezén volt, Etruriában már a római hódítás előtt a nagybirtok dominált, Bruttium azért, mert Hannibal mellett végig kitartott, összes földjeit és erdőségeit elvesztette s lakosságát az állam szolgáinak nyilvánították ki. Ezen a területen alakult ki azután a római latifundiumos legelőgazdálkodás.


Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)