logo

II Quintilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Caius Gracchus, mint államférfi

Gaius egész lénye forradalmi, azzá teszi heve, magával ragadó és semmitől vissza nem rettenő elszántsága. De bár a senatus uralmának, a nemesség előjogainak eltörléséért küzdött, s bár mozgalma alapjában megrázta a köztársasági államrendszert, cselekvéseiben, terveiben, elgondolásában a törvényes keretek között maradt és sohasem jutott annak a tudatára, hogy a népfelség tana magában hordozza az arisztokratikus köztársaság megbuktatásának az alapfeltételeit.
Törvényhozása egy nagyszerű egységbe foglalta össze, amit elődei talán kevesebb tudatossággal a római demokrácia eszméjével kapcsolatba hoztak. Bátyja tervein és elképzelésén azonban messze túlhaladt. Merészség volt Ihne-től azt állítani, hogy „valami lényegesen újat nem akart alkotni". Szemben bátyjával, ki kizárólagosan a régi nagy agrárreformerek zseniális megújítója, C. Gracchus ezen túlmenőleg, egészen új államrendet formál s tökéletes novam nála a merkantil és demokratikus érdekek egybekapcsolása s a populáris mozgalom céljának a kitűzése.

Elképzelése annak a meglátásán épül fel, hogy az optimata senatorialis kormányzat fennálló formájában nem állhat meg, mert önző és rövidlátó osztálypolitikája mellett a nép jogos gazdasági, szociális és politikai kívánságait kiharcolni nem lehet. Ebből fakad a az meggyőződése, ami bátyjánál még csak tudat alatt él, hogy a demokratikus reformmozgalom kiinduló pontja a senatus és ezen keresztül a nemesség túlsúlyának a megtörése. Mi jön azonban az optimata-uralom helyére?
Itt alkalmazza és fejleszti tovább C. Gracchus bátyjának a népfölségről hirdetett elveit, amidőn a tömegek óhajainak megvalósulását akkor látja biztosítottnak, ha a tömegek maguk veszik kezükbe sorsuk intézését. Az a kérdés azután, hogy C. Gracchus mily formákat látott maga előtt ezen népuralmi rendszerben? És itt tévedett legnagyobbat! Felfogása az volt, hogy a nemesség előjogainak megsemmisítésével az egyes társadalmi osztályoknak évszázadokkal előbb megvolt egyenjogúsága áll vissza; az az állapot, midőn a patriciusok rendi hatalma megszünt, s az új hivatalnoknemesség kialakulóban volt még. A régi függetlenség és népuralom szellemével visszaállnak majd a régi alkotmányos formák.

Csakhogy azóta nemcsak az alkotmány változott meg, hanem az állam belső berendezése is. A városállamból világbirodalom lett, a városi kormányzat szűk keretei helyett világpolitikai iskolázottságú és látókörű férfiak államvezetése vált szükségessé. A kormányzaton levő nemesség ehhez a feladathoz jól-rosszul hozzáidomult; nagy tradíciói, politikai iskolázottsága és rutinja, minden korruptsága dacára az egyedüli osztállyá tette, mely a hatalmas világbirodalom ügyeit vezetni képes volt.
C. Gracchus ezt a körülményt nem vette tekintetbe, vagy legalábbis nem méltatta fontosságához mérten; akkor, amikor a senatoriális rendszer ellen megindította a római demokrácia élethalál harcát, ugyanakkor a megsemmisítendő régi helyett, nem tudott egy olyan új rendszert megalkotni és megalapozni, amely a világuralmat a rómaiságnak további évszázadokra biztosíthatta volna.



Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)