logo

II Quintilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Gracchusok, mint szónokok

Összes forrásaink egyértelműleg mindkét testvért nagy szónokként jellemzik s talán ez volt tüneményes sikereiknek egyik legfőbb előidézője. Tiberius kisebb, mint öccse. Inkább a régi iskola híve, kissé merev, szertartásosabb s az első reformátorok komoly, tragikus pózai találhatók fel nála. Talán ez az oka, hogy az értelmi vonatkozásokra több súlyt helyez.
Gaius az addig ismert legnagyobb római szónok, ez nemcsak Cicero állítása, hanem igazolják a beszédeiből ránk-maradt töredékek is. Cicero nem rokonszenvezik velük s mégis kénytelen kiválóságukat elismerni.
Már szeretetreméltó megjelenésével biztosította a sikert, de ha megszólal, mindent lenyűgöző egyénisége magával ragadja a hallgatóságot. Beszédeit tiszta latinság jellemzi. Új iskolát teremt. Szakít a régi római szónokok méltóságteljes merevségével és unalmas, kizárólag az észt megnyerni törekvő meggyőzési módszerével. Ennek dacára tárgyának tökéletes ura s tiszta vonalvezetésével, félelmetes dialektikájával maga alá gyűri ellenfeleit.

De mint előadó a legkiválóbb. Szavait félelmetes tűz fűti. Szenvedélyes, forradalmi szónok, aki a tömegindulatok megmozgatásával, a szenvedélyek kirobbantásával a cselekvésbe kergeti hallgatóságát. Szenvedélyessége pedig nem álpátosz, hanem valódi, meggyőződéses, ügye igazába vetett lendület. A szónoklatát önmaga is végigéli, ami abból is kitűnik, hogy önmagán, indulatain nem tud uralkodni, ilyenkor oly hevessé, idegessé válik, hogy az egyik szabadosa, Licinius fuvolát kell, hogy fújjon a háta mögött, hogy felzaklatott idegei lecsendesüljenek, s hangjának élessége tompuljon.



Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)