Ugyan mit szóljak rabszolgái számáról, és arról, hogy milyen különböző mesterségekhez értenek. Mellőzöm az olyan közönséges foglalkozásokat, mint a szakácsoké, a pékeké, a gyaloghintó-vivőké; a zenei szórakozásra annyi rabszolgája van, hogy minden nap az énekesek, a húrok és fuvolák hangjától és éjszakai dáridótól visszhangzik a környék.
Mit gondoltok, bírák, ilyen életmód naponként mekkora költségekkel, milyen pazarlással, milyen dőzsöléssel jár? Úgy gondolom, illenek egy ilyen házhoz, ha háznak, s nem inkább a kicsapongás fészkének és mindenféle gazság lebujának kell tekintenünk.



Cicero: Pro Rosc. Am. 133-134.