logo

XXX September MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Az ínyencség hadserege

Egy másik (rabszolga) drága madarakat darabol: a mell és a püspökfalat között gyakorlott kézzel kanyarítja le a meghatározott irányban, s így vágja darabokra, a szerencsétlen, aki egyedül azért él, hogy ügyesen szeletelje a szárnyasokat. Legfeljebb ha az nyomorultabb nála, aki az ínyencség kedvéért tanítja azt, amit ő kénytelenségből tanul.


Seneca: Epist. 47, 6.




Ma pedig mennyire elszaporodtak az egészségre káros dolgok. Ezeket fizetjük kamatként a természetes mértéken felül habzsolt élvezetekért. Nem fogsz csodálkozni a megszámlálhatatlan betegségen — csak számláld meg a szakácsokat! Pang minden tudomány, és a szabad művészetek oktatói egy árva hallgató nélkül, elhagyott zugokban üldögélnek. A szónoklat és a filozófia mestereinek iskolái kihaltak — de a konyhák bezzeg ugyancsak népesek, micsoda tömegben tolong az ifjúság a tékozlók tűzhelyei körül! — Nem is beszélek a pékek, nem is beszélek a felszolgálók tömegéről, akik adott jelre hanyatt-homlok rohannak a lakoma tálalására. Jóságos Istenek! hány embernek ad munkát egyetlen has!


Seneca: Epist. 95, 23. 24.




Alighogy leszedték a terítéket — zene hangjai mellett —, három hófehér disznót vezettek az ebédlőbe, kantárral és csengettyűkkel felcicomázva. Ezek egyikét a kikiáltó kétévesnek mondta, a másikat három-, a harmadikat pedig hatesztendősnek. Arra gondoltam, hogy cirkuszi mutatványosok jöttek, s a disznók, mint ahogy a cirkuszban szokás, valamilyen bűvészmutatvánnyal fognak föllépni. Trimalchio azonban, megtörve a várakozás csendjét, megszólalt:
— Melyiket akarjátok perceken belül pecsenyéstálon látni? Kakast ugyanis meg Pentheus-vagdaltat és effajta vacakságokat csak a parasztok készítenek lakomára; az én szakácsaim ércüstben főtt egész tinókat szoktak föltálalni.

Mindjárt magához hívatta az egyik szakácsot, és meg sem várva döntésünket, megparancsolta, hogy vágja lé a legöregebbet, majd fennhangon megkérdezte:

— Melyik szakaszhoz tartozol?
Mikor az-azt felelte, hogy a negyvenedikhez, Trimalchio így szólt:
— Vásárolt szolga vagy, vagy pedig házamban születtél?
— Egyik sem — mondta a szakács —, Pansa hagyott rád végrendeletileg.
— Akkor hát jól vigyázz, hogy ügyesen tálalj; mert ha nem, a kifutók szakaszába osztalak!
Mire a szakács, az úr mindenhatóságára figyelmeztetve, a konyhába vezette a pecsenyének valót.


Petronius: Sat. 47, 8-13.




Nem kevés emberre lehetne alkalmazni M. Varro Az ételekről írott szatírájának következő szavait: „Ha annak a fáradságodnak, amit arra fordítsz, hogy a pékedből kiváló kenyérsütőt neveljél, csak tizenketted részét a saját filozófiai nevelésedre fordítod, magad is régen kiválóvá lettél volna. Mert őérte, akik ismerik, százezret is megadnak, de érted százat sem adna senki aki ismer...


Gellius, 15, 19.