A városi és a falusi rabszolgákat nem szolgálati helyük, hanem minőségük különbözteti meg egymástól. Egy városi számadó például nem feltétlenül tartozik bele a városi rabszolgák kötelékébe, mint ahogyan a falusi birtok számvevője sem, aki a birtokon lakik. Nem sokban különbözik a majorostól a bérházgondnok, aki azonban a városi kötelékbe tartozik.
Azt kell azonban figyelembe venni, hogy maga a gazda kit milyen csoportba sorolt, ami kitűnik a familia és az úgynevezett alantasok (vicarii) jegyzékéből. Hogy valaki „a városon kívül tölti az éjszakát”, azt úgy kell érteni, hogy az éjszaka semelyik részében sincs a városban; mert a „tölti” szó az éjszaka egészére vonatkozik.


Digesta 50, 16, 166.




Véleményünk szerint azonban a városiakhoz azokat kell számítani, akiket a gazda
is a városiak között szokott nyilvántartani Ez a leghitelesebben a rabszolgák nyilvántartása meg az élelmezése alapján állapítható meg. Hogy a vadászok és madarászok a városi vagy a falusi kötelékbe tartoznak-e, vitatható. Ám véleményünk szerint, ahhoz a csoporthoz, ahol a gazda tartózkodott és ahol élelmezésüket kapták, kell számítani őket. Az öszvérhajcsárok a városi csoportba tartoznak, kivéve azt az esetet, ha a végrendelkező falusi munkára rendelte őket.
Az a gyermek, akit városi rabszolganő szült, majd falura küldték neveltetésre, neveltetése idejére egyesek szerint egyik csoportba sem tartozik. Mégis úgy véljük, óvakodni kell attól, hogy az ilyet a városi kötelékhez számítsuk. Ha valaki hordszékvivő rabszolgáról végrendelkezett, legyen ez besorolva a végrendelet szerint, amennyiben hordszékvivő és szakács egy személyben. Ha házi rabszolgákról szól a végrendelet, és vannak közöttük, akik házi rabszolga létükre egyúttal futárok is, futári besorolást kapjanak; a sajátos feladatkör ugyanis mindig megszorítást jelent a minőségre nézve. Ha pedig minőség vagy feladatkör szempontjából azonosak, akkor általában közös elbírálás alá fognak esni.


Digesta 32, 99.




Eldöntetlen kérdés maradt, vajon a városi csoportba soroljuk-e a vadász meg a madarász rabszolgákat, ennélfogva (az örökhagyó) szándéka a döntő. Ha azonban az a feladatuk, hogy a mindennapos élelmezést biztosítsák, akkor már oda is kell őket sorolni. Az öszvérhajtók és a küldöncök a városi szolgák csoportjába tartoznak, ugyanígy a piaci bevásárlók, a ruhaőrzők, a pincemesterek, a szobainasok, a pénzkezelők, a szakácsok, a lepénysütők, borbélyok, pékek, hordszékvivők és lovászok is.


Paul: Sent. 3, 6, 71-72.