Uram, az athleták úgy gondolják, hogy a jutalom, amelyet az iselasticus versenyekre megállapítottál, tüstént attól a naptól fogva megilleti őket, amelyen elnyerték a koszorút. Nem az számít ugyanis, hogy mikor vonultak be szülővárosukba, hanem az, hogy mikor győztek a versenyen, aminek alapján jogot nyertek a bevonulásra. Én viszont azt mondom: „bevonulás címén”, s ezért nagyon kétlem, hogy nem inkább azt az időt kell-e érteni, amikor εσήλασαν.
Ugyancsak ellátást kívánnak olyan versenyekért is, amelyeket te iselasticusszá nyilvánítottál, győzelmüket azonban ezt megelőzően aratták. Azt mondják ugyanis, hogy amiként nem kapják meg azt olyan versenyekért, amelyek győzelmüket követően vesztették el iselasticus jellegüket, úgy méltányos, hogy olyanokért, amelyek azt azóta nyerték el, megkapják. Ez is alaposan gondolkodásra késztet, nehogy valakit visszamenőleg számításba vegyenek, s megkapja azt, ami akkor, mikor győzött, nem illette meg. Kérlek tehát, igazíts el kételyemben, azaz méltasd jótéteményedet saját értelmezésedre.



(Maróti Egon)