logo

III Martius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Roscius művészete

Tehetségéről a források nem adnak megfelelő tájékoztatást. Kiváló volt színésznek természetes szépsége és művészi tehetsége miatt. De tudjuk: az egyik szemére állítólag kancsal volt, ezért álarcot használt, más vélemények szerint csak tragikus szerepekben használt álarcot. (A maszk használata egyébként meglehetősen vitatott kérdés az ókori római színház esetében.)
Cicero szerint Roscius szép alakú és igen élénk temperamentumú volt; ő egyébként mindig nagy elismeréssel és csodálattal nyilatkozik róla. Szerinte a játéka különbözik mindenki másétól, összehasonlíthatatlanul egyszeri, és olyan természetes vonzerővel bír, amit gyakorlat útján elsajátítani nem lehet, mert ez veleszületett adottság. Mozdulatait, gesztusait igen tetszetőseknek, kifejezőknek minősíti, és a fiatal rétorok figyelmébe ajánlja, mint követendő mintát.

Roscius elsősorban komikus, de Cicero és Quintilianus közléséből tudjuk, hogy tragikus szerepeket is elvállalt. Forrásunk szerint alakította pl. a fiatal Antipho szerepét Caecilius Synephebi című darabjában, játszott Turpilius Demiurgusában, ragyogó, alakítása volt Plautus Pseudolus című darabjának kerítője, Ballio; tragikus szerepet vállalt pl. Ennius Telephusában. Szintén Cicerótól értesülünk arról is, hogy híres szónokoktól tanult beszédtechnikát, ragyogóan beszélt és kiválóan énekelt. Később, már mint híres színészhez, hozzá is jöttek szónokok – szép beszédet tanulni.
Cicero véleménye szerint számára a legfontosabb a szerepek intuitív megközelítése volt. Neve a tökéletes művészt jelentette korában. Cicero és Macrobius híradása szerint az egész nép kedvence volt, de még neki sem bocsátotta meg a közönség, ha hiányzott a színpadról. Cicero korában a közönség nagyon igényes volt, a legkisebb hibát, hamis hangot, mozgás vagy ritmusbeli tévedést fütyüléssel, pisszegéssel, esetenként tömegfelkiáltással helytelenítette.
Roscius iskolája.

Roscius gondoskodni kívánt művészetének átadásáról, tudásának továbbhagyományozásáról is. Ennek érdekében alapított egy nagyon híressé vált színésziskolát. Munkát írt a színpadi művészetről és a helyes beszéd művészetéről. Ezt az elméleti munkásságot is elismerve Horatius doctus (tudós) Rosciusként említi. Sokan küldték hozzá tehetséges rabszolgáikat tanulni.
Tanítványai közül név szerint ismert Eros és Panurgus. Eros – neve alapján görög származású rabszolga volt –, egy látványos színpadi bukás után ment Rosciushoz tanulni. Egyébként szokásos volt a színészek között, hogyha a színpadon kudarcot vallottak, akkor egy híres színészhez mentek tudásukat elmélyíteni. Erost Roscius befogadta a házába, tanította, és a kiképzés után a legjobbak sorába került. Eros Roscianus, néha Q. Roscius Eros formában találkozunk nevével.

A másik ismert tanítvány Panurgus volt, ugyancsak egy tehetséges rabszolga, akit a gazdája küldött Rosciushoz. A kiképzés révén a rabszolga értéke lényegesen megnőtt, a bevételt, illetve a haszon megosztását illetően Roscius és a rabszolga gazdája, C. Fannius Chaerea szerződést kötöttek, amit később Fannius megszegett, és az ügyből per lett.
A perben Roscius védője Cicero volt, akinek Roscius érdekében mondott beszéde az egyik legfontosabb forrásunk magára Rosciusra és általában a köztársaságkori színészekre vonatkozóan. Tanítványaival szemben Roscius maximális követelményeket támasztott. Cicero közléséből tudjuk, hogy igen szigorú és nagyon igényes tanár volt, olykor türelmetlen is. A közönség viszont nagyon szívesen látta Roscius tanítványait a színpadon, az ő ajánlása egyenlő volt a biztos színpadi sikerrel.



Hoffmann Zsuzsa

Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1987-03/historia-1987-03-081013-4