A törvényszöveg egy bronztáblán maradt ránk, amelyet két darabban találtak meg. A tábla 1,84 m magas, 0,38 m széles, 4 mm vastag, a betűk 6 mm nagyságúak és fehér festékkel voltak kifestve. A tábla alsó részét (76-163. sorok) 1732 februárjában találták a mai Ducio környékén, a Salandrella (Cavone) folyó mellett. A felső rész (1-75. sorok) származási helye és megtalálásának időpontja bizonytalan. Találtak egy második táblát is 1732 márciusában, amelynek méretei megegyeznek az első tábláéval. A táblák többször cseréltek gazdát és a különböző tulajdonosok után végül a nápolyi király birtokába kerültek, napjainkban mindkét táblát a Nápolyi Nemzeti Múzeumban őrzik.
A táblák recto oldalán egy görög felirat olvasható, amely a Kr. e. 4. század végére datálható. A szöveg az Athénénak és Dionysosnak szentelt fold Heraclea város által történő igazgatásával foglalkozik. A latin szöveg csak az első tábla első oldalán található és biztosak lehetünk abban, hogy ez a szöveg vége, hiszen az utolsó sortól a tábla aljáig terjedő fél méteres szakaszon nem található írás.
A szöveg eleje valószínűleg egy másik táblára vagy táblákra volt írva. Az elveszett táblák méretéről csak feltételezhetjük, hogy hasonlóak azokhoz, amelyek a birtokunkban vannak. Mivel a fennmaradt szöveg igen eltérő témákat tárgyal, nem tudunk a hiányzó szöveg tartalmára következtetni, legfeljebb csak azt lehet rekonstruálni, hogy mi volt közvetlenül a megmaradt szöveg előtt.

A fennmaradt szövegét tartalma szerint öt részre oszthatjuk, amelyek közül az első kettő összefügg egymással, de a második három között is vannak bizonyos tartalmi összefüggések. Ezek a részek a következők:


1. A professiók (1-19. sorok):

- 1-3. sorok: a professiok alapesete
- 4-6. sorok: professiók gyámfiúk és gyámleányok esetében
- 7-9. és 10-12. sorok: professiok az illetékes magistratus hiányában
- 13-16. sorok: a professiók archiválása
- 17-19. sorok: a profess iók és a gabonaosztás


2. Az utak karbantartása, az utak és a loca publica használata Rómában (20-82.sorok):

- 20-31. sorok: az utak karbantartásának felügyelete az aedilisek feladata
- 32-49. sorok: az utak karbantartásának bérbeadása
- 50-52. sorok: az utak karbantartásával megbízott magistratusok és feladataik
- 53-79. sorok: a római utakról szóló rendelkezések
- 80-82. sorok: egyéb rendelkezések


3. A municipális tisztségviselőkre vonatkozó szabályozások (83-141. sorok):

- 83-107. sorok: a hivatal viselés kizáró okai
- 108-141. sorok: a senatusba és a decuriok közé tartozás kizáró okai


4. A helyi censusok szabályozása Itáliában (142-158. sorok)


5. A törvény kiegészítésére vonatkozó szabályozások (159-163. sorok)

Hamar feltűnik, hogy a szöveg, mind tartalmát, mind szerkezetét tekintve nem egységes. Amint azt látjuk, az első két rész rendelkezései kizárólag Rómára vonatkoznak, míg a 83-158. sorok a municipiumok és más településtípusok igazgatásával foglalkoznak. Mindezt azzal magyarázhatjuk, hogy a szöveg különböző részeinek megszövegezéséhez különböző forrásokat, feltehetően korábbi törvényeket használtak fel, ezáltal a szöveg terminológiája sem egységes. Bár a Rómára vonatkozó részek egy municipiumra vagy egyéb településre mutatis mutandis ugyanúgy vonatkozhattak, az adaptálás nem teljes, hiszen néhány részlet (pl. Vesta-szüzek, triumphus) csak Rómára vonatkozhat.

A korábbi kutatásban felmerült; hogy a szöveg egységesnek tekinthető, és a Caesar i Lex Iulia Municipalisnak felel meg. B ár a szövegnek valóban vannak caesari elemei, a Tabula Heracleensis és a Lex Iulia Municipalis megfeleltetésének az újabb szakirodalomban egyre kevesebb híve van.

Az egységesség hiánya mellett számos problémát vet fel a professiókról szóló rész, hiszen csak a professiok technikai lebonyolításának leírása maradt ránk, a professiok pontos és ezt a kérdést még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Nem tudjuk ugyanis, hogy a professio milyen célt szolgált, vagyoni, és/vagy: polgárjogi jellegű nyilatkozat volt-e, és milyen kapcsolatban áll. a gabonaosztással.
A kérdés bonyolultságát jól jelzi Dirksen konjektúrája, amely alapján a szöveg éppen az ellenkezőjét jelentené a hagyományozódott változatnak (1-7-18. sorok): „azoknak,, akinek a neve ... az archívumban és az albumban szerepel, ne adjon gabonát...” Legújabban - Adalberto Giovannini foglalkozott a kérdéssel, aki szintén a professiok és a gabonaosztás közti kapcsolatra mutat rá, összekapcsolva ezeket a caesari reformokkal.

Ahogy, a szöveg tartalmi szempontból nem egységes, úgy a datálás tekintetében sem az. Nem.lehet a.törvényt teljes bizonyossággal egy adott évre datálni, bár voltak kísérletek erre vonatkozóan is. A datálás vizsgálatakor a legjobbnak látszik a szöveg részeit elválasztva kezelni, ez alapján azt mondhatjuk, hogy szöveg minden.eleme Caesar-kori a mai formájában, a Tabula Heracleensis végleges megalkotásának legvalószínűbb időpontjának valóban Kr. e. 45 tűnik.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Tabula Heracleensis keltezési és értelmezési nehézségei ellenére az egyik legfontosabb dokumentumunk a köztársaságkori, Róma-különösen municipális - törvényhozására vonatkozóan.


Janzsó Miklós