logo

III Martius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A javaslat tárgyalása és megszavazása

A nemesség azonnal keresztüllátott Gracchus tervein és minden befolyását latba vetette, hogy a javaslatot elbuktassa. A leghevesebb agitáció vette kezdetét mindkét részről. A nemesség a legnagyobb felkészültséggel látott hozzá a javaslat bírálásához. Szónokai bizonyították, hogy a gabonaosztás a kincstárt kimeríti s a polgárságot a munkátlan életmódra szoktatja rá.
Főként egyik szónokuk, a jellemes és tiszteletreméltó L. Calpurnius Piso Frugi consularis fejtett ki nagy agitációt a javaslat ellen, úgyhogy C. Gracchus külön beszédben kellett, hogy az érveit visszaverje. Valószínűleg ugyancsak a javaslat ellen szólalt fel Q. Aelius Tubero ez évi, vagy pedig volt praetor, Gracchus egyik leghevesebb ellenfele.
C. Gracchus azonban ez alkalommal fölényét megőrizte. A városi proletárság támogatására minden körülmények között számíthatott. A nemesség érveléseivel szemben utalt azokra a jövedelmekre, amelyek egyik következő törvénye alapján Asia provinciából várhatók. Egyébként ügyes propagandával felkeltette az éhező tömegek indulatait. A vita során a contiókon valószínűleg már támogatta M. Fulvius Flaccus is, aki a 123. év folyamán Galliából visszatért s a vocontiusokon és salluviusokon aratott győzelmeiért diadalmenetet ült. Flaccus egyébként mostantól kezdve nagy agilitást fejtett ki Gracchus javaslatainak érdekében. A többség biztosítva volt s így a javaslat törvényerőre emelkedett s Gracchus hozzáláthatott további tervei végrehajtásához.

Az optimaták tiltakozásának már az sem adott erőt, hogy a nemesség vezérszónoka, L. Calpurius Piso consularis, mást nem tudván már tenni, maga is megjelent a gabonaosztásnál és kijelentette, hogy ha már az állam a vagyonát elfecsérli, ő is részesülni akar belőle.
A nemesség pedig hamarosan belátta, hogy a törvény ellen nemcsak hiábavaló a küzdelem, hanem káros is politikai kihatásánál fogva, mert a fővárosi lakosságot végleg elidegenítheti magától. Ezért a senatus beletörődött a törvénybe és határozatilag kimondta egy gabonaraktár felállítását. Az e célra épített helyiség a tribunról horrea Semproniának neveztetett el és az úttörvény is részben a gabonatörvény eredményes végrehajtását segítette elő.



Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)