CIL VI 930. Bronztábla a Capitoliumi Múzeumban.
... vagy szerződést köthessen (foedusfacere), akikkel kötni akar, amint ezt az isteni Augustus, Tiberius Iulius Caesar Augustus és Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus tehette, és hogy összehívhassa a senatust, előterjesztést tehessen, (az ügyet újólagos tárgyalás végett) visszaküldhesse, előterjesztés és szavazás útján senatusi határozatokat hozathasson, amint ezt az isteni Augustus, Tiberius Iulius Caesar Augustus és Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus tehette, és hogy ha az ő akaratából, kezdeményezésére, parancsára vagy megbízásából, vagy az ő jelenlétében a senatus összeül, a bármire vonatkozólag hozott határozat olyan jogerővel bírjon, mintha a senatusi ülés összehívása és megtartása a törvény előírásai szerint történt volna, és hogy akiket hivatal, jogkör, felhatalmazás vagy valamely ügy gondnoksága iránti kérelmükben a senatusnak és a római népnek ajánlott, és akinek a maga szavazatát odaadta vagy odaígérte, azok bármely (választó)gyűlésen soron kívül tekintetbe vétessenek, és hogy ha a pomerium vonalát kiterjeszteni vagy előbbre tolni az állam érdekében levőnek találja, ezt meg is tehesse, amint Tiberius Claudius Caesar Augustus 1megtehette, és hogy amit az állam érdekében levőnek, valamint az isteni és emberi, közés magándolgok méltóságát öregbítőnek vél, azt cselekednie és megtennie joga és hatalma legyen, amint ezt az isteni Augustusnak, Tiberius Iulius Caesar Augustusnak és Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicusnak (jogában és hatalmában) állott, és hogy amely törvények és néphatározatok nem kötötték az isteni Augustust vagy Tiberius Iulius Caesar Augustust és Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicust, azok alól a törvények és néphatározatok alól Caesar Vespasianus imperator is legyen felmentve, és amit csak bármely törvény vagy törvényjavaslat alapján az isteni Augustusnak vagy Tiberius Iulius Caesar Augustusnak, vagy Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicusnak szabad volt megtennie, mindazt Caesar Vespasianus Augustus imperatornak is szabad legyen megtennie,
és hogy amit e törvényjavaslat megszavazása előtt Caesar Vespasianus Augustus imperator vagy az ő parancsára vagy megbízásából bárki tett, cselekedett, határozott vagy elrendelt, az ugyanolyan jogerővel bírjon (ea perinde iusta rataque sint), mintha a nép parancsára történt volna.
Határozat (sanctio)
Ha valaki e törvény alapján a törvények, törvényjavaslatok, néphatározatok vagy senatusi végzések ellenében járt el vagy fog eljárni, vagy ha azt, amit a törvény, törvényjavaslat, néphatározat vagy senatusi végzés értelmében tennie kellene, e törvény alapján nem teszi meg, az ne legyen kárára (id ei ne fraudi esto), emiatt ne tartozzék semmiféle (kártérítéssel) a köznek, senki e miatt eljárást ne indíthasson, ítéletet ne hozhasson ellene, és emiatt senki eljárást ne engedélyezzen.
Borzsák István
A hatalmas bronztáblát, amely a senatus 69. december 22-én hozott határozatát (senatusconsultum) tartalmazza – ami a nép elé terjesztve és megszavazva törvényerőre (lex) emelkedett –, 1453 körül találták meg Rómában. A törvény szerint a császár hatalmának (imperium) jogforrása már nem a köztársasági intézmények betöltésében, hanem Augustus, Tiberius és Claudius tetteiben keresendő. Egy esetben, a pomerium (Róma városának megszentelt határvonala) kiterjesztésében csak Claudius a jogforrás, mivel Augustus és Tiberius nem módosította a város határát.