logo

III Martius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Sulla rendelkezései

1. Egy antik forrás arról tudósít bennünket, hogy a Kr. e. 67-ben hozott lex Calpurnia de ambitu előtt a lex Cornelia alapján elítéltek tíz évig nem pályázhattak közhivatalra: „superioribus temporibus damnati lege Cornelia hoc genus poenae ferebant, ut magistratuum petitione per decem annos abstinerent.” Az említett lex Cornelia – mely tehát az ambitus elkövetőit tíz évre eltiltotta a hivatalviseléstől – a communis opinio szerint a sullai büntetőtörvények közé tartozott.
Ezt az álláspontot csupán FASCIONE igyekszik cáfolni. Az olasz romanista szerint Sulla nem alkotott lex de ambitu-t; a Scholia Bobiensia idézett részlete a Kr. e. 159-ben hozott lex Cornelia Fulvia-ra utal. Véleményem szerint FASCIONE elmélete megalapozatlan, s a hagyományos álláspont sokkal inkább védhető. Egyrészt – mint már említettük – a lex Cornelia Fulvia kidolgozásában mindkét hivatalban lévő consul résztvett. Ebből következően e jogszabályra valószínűleg úgy utaltak, hogy mindkét előterjesztő nevét megemlítették. Másrészt igen valószínűtlennek tűnik, hogy Sulla széleskörű büntetőjogi reformja a crimen ambitust nem érintette. Végül pedig a törvényben meghatározott tízéves időtartam feltűnően összecseng a lex Cornelia de magistratibus előírásaival: a dictator e törvénye – mint arról már szó esett – megtiltotta, hogy ugyanazt a hivatalt bárki tíz éven belül kétszer betöltse. Mindezek alapján tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a crimen ambitus büntetését – mely véleményem szerint a quaestio de ambitu-t felállító gracchusi törvény alapján pénzbüntetés lehetett – Sulla toldotta meg a hivatalviseléstől való tízéves eltiltással.

2. A büntetés szigorítása mellett Sulla az elkövetők felelősségre vonását is igyekezett megkönnyíteni.
A nagyobb főhivatalnokok (magistratus maiores) választását Rómában eredetileg mindig az év végén, általában novemberben bonyolították le, s e magistratusok – a Kr. e. II. század közepétől – szokás szerint január 1-jén (Kalendae Ianuariae) foglalták el hivatalukat. E megszokott renden Sulla változtatott: a választások időpontját előrehozta júliusra. E sullai újítás elsősorban a választási vesztegetések üldözésének megkönnyítését szolgálta.
E bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása ugyanis komoly nehézségekbe ütközött: a hivatalba lépett magistratus ellen már nem lehetett büntetőeljárást indítani, a novemberi (esetleg decemberi) választás és a hivatalba lépés időpontja között pedig olyan rövid volt az időköz, hogy az alatt komolyabb vizsgálat lefolytatására nem volt lehetőség. A választások időpontjának előrehozatala ezért jelentősen megkönnyíthette a vesztegetési ügyek felderítését, s a vádemeléshez szükséges bizonyítékok beszerzését.

3. Plutarkhosz azt írja, hogy Cicero consulatusa idején (vagyis Kr. e. 63- ban) hatályban volt egy törvényi rendelkezés, mely felhatalmazta a crimen ambitus elkövetésével vádolt személyt arra, hogy megbízott emberével figyeltethesse a vád előterjesztőjét, nehogy az tudta nélkül gyűjtsön adatokat vagy végezzen bármilyen egyéb előkészületet a vád céljára. Nincs kizárva, hogy ezt a rendelkezést is Sulla vezette be, bár erre semmilyen bizonyíték sincs a forrásokban.


Forrás:
Részletek Sáry Pál: Sulla büntetőjog reformjai c. munkájából