logo

X Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Savariai centuriatio problematikája

Magyarország egyik legrégebben és folyamatosan lakott települése a mai Szombathely, az ókori Savaria (Colonia Claudia Savaria). Savaria római alapítású colonia, azaz Rómával azonos polgárjogi státusszal rendelkező városként Claudius császár uralkodásának idején alapították.
Alapítási körülményei egyelőre még nem teljesen tisztázottak. Létrejöttének pontos évszámát nem ismerjük, valószínűsíthetően a Kr.u. 46-50. években vált coloniavá, amikor jelen tudásunk szerint a Carnuntumban (ma Deutsch -Altenburg, Ausztria) a XV. legio Apollinaris veteranjait letelepítették. Egykori territoriumán ma Ausztria és Magyarország osztozik.
A letelepítések miatt Savaria körül is sor került a környező terület felosztására, amely során a leszerelő katonák, a veteranok számára osztottak ki földparcellákat.12 Bár e földfelosztás nyomaira történt már rekonstrukciós kísérlet, régészeti igazolása elmaradt.

A Római Birodalom más területein, mint pl. Itáliában, Észak-Afrikában vagy Dalmáciában, ahol a mai topográfia jobban megőrizte a az antik táj örökségét, e földosztások nyomai jobban kutathatók a mai környezet elemzésével, számos esetben jól látható módon a mai úthálózat pld. megegyezik az ókori centuriákat alkotó limes utakkal. Mennyire maradhattak fent római kori parcellanyomok majd kétezer éven keresztül Pannoniában?
Az utak, különösen a kora középkorban még mindig jól használható római kori utak egy része minden bizonnyal a későbbi birtokok határainak kialakításakor is szerepet játszottak. Példának említhetjük az egyik legelső nyelvemlékünk a tihanyi apátság alapítólevelében szereplő „FEHE- RUUARU REA MENEH HODU UTU REA”, amelyet közvetlenül nem lehet római útvonallal össze-függésbe hozni, ugyanakkor az utak, útvonalak határjelző funkcióit jól szemlélteti. A használható utak, vagy árkok így jó tájékozódási pontok, mindenki által ismert határvonalak lehettek, amelyet tiszteletben tartottak, és joggal feltételezhetjük, hogy a birtokok kialakításakor ezekhez igazodhattak.
Ezzel azonban számos olyan nyom is keletkezhetett, amelyet már közvetlenül nem lehet a római korhoz kötni. Kérdéses, hogy ezen jelenségek összegyűjtésével megrajzolható-e annak a területnek a határa, amelyet a római korban limitatio, ill. centuriatio, vagyis a föld ortogonális rendszerű felosztása érintett?

Sajnos pontos adatok nincsenek arról, hogy egy-egy colonia territóriumához mekkora földterület tartozhatott. Van néhány elképzelés veterántelepítések számát illetőleg, azonban megfelelő nagyságú - minimális- földterületet kötni nem lehet a colonia alapításának aktusához.
Nemcsak azt nem ismerjük pontosan, hogy mekkora terület tartozott egy újonnan alapított colonia territóriumához, hanem azt sem tudjuk pontosan, hogy csak a coloniahoz tartozó földeken történt-e meg a derékszögű parcellázás, vagy máshol is, mint ahogyan erről egy Kr.u. 2. századból származó forrásban tudomást szerezhetünk.


Forrás: Bödöcs András - Földmérés Savariában