logo

X Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Légirégészeti jelenségek

A két vizsgált út egymástól kb. 1,5 km távolságra van É-D-i irányban. A vizsgált szakaszok koordinátáiból kapott átlag irányszög eltérések: (EOV vetületben) 351,72° (-180°) É-D irányban, ill. 81,72° (+180°) K-Ny irányban, a másik út esetében 81,6° (+180°) K-NY és 350,4° (+180°) É-D irányban gyakorlatilag elhanyagolható különbségnek tekinthető. Az átlag irányszögtől való eltérések, amelyeket az egyes út-szakaszoknál egy-egy rövidebb szakaszon lehetett tapasztalni, minden bizonnyal kitűzési vagy kivitelezési hibákból, ill. illesztési hibákból adódhattak. A két régészeti jelenség valóban feltűnően párhuzamos egymással, ill. a távolságuk is megközelíti a 40 római actus (kb. 1420 m) hosszát. Ha egy, az ókori forrásokban is javasolt 20x20 actus területű centuria mérettel számolunk, akkor ez 2 centuria távolsága.
Ahhoz, hogy további, a centuriatiohoz köthető jelenséget dokumentálhassunk - elsősorban távérzékelésből származó adatok segítségével - létrehoztunk egy „sorvezetőként,, szolgáló hálózatot több térinformatikai szoftver alatt, különböző vetületeken (pld. EOV, WGS84). Ez az elméleti centuria-rács modell tájolásának a EOV vetületen 81,72° (+90°-os többszörösei) lett kiválasztva és 20x20 actus oldalú, a 29,57 cm-es pes monetalis megfelelően 709,67x709,67 m-es cellamérettel lett kialakítva.
A modell szerepe az volt hogy térinformatikai környezetben georeferált légi felvételek (pld. az ELTE Régészettudományi Inté-zetében található légi fotógyűjtemény, vagy a Had-történeti Intézet légifotótárában fellelhető anyagok) segítségével olyan jelenségeket lehessen elsődlegesen dokumentálni, amelyek e a hálózati rácsra illeszkednek.

A rácshálózat segítségével, mind az 1:10.000 méretarányú topográfiai térképeken, mind a rendelkezésre álló légi felvételeken több megfelelő tájolású utat, csatornát és más tereptárgyat, jelensé-get sikerült feltérképezni. A legeredményesebb keresést a Google Earth műhold felvételeinek átvizsgálásával lehetett elérni.
A modell szoftver által használt KML (Keyhole Markup Language) formátumban került külön rétegként importálásra és segítségével több olyan felszín alatti jelenséget is észlelni lehetett, amelyek szintén hasonló tájolást mutattak, és összefüggésbe hozhatók a centuriatio-val.


Vasasszonyfa

Az egyik Kőszegpatytól délre található jelenség meggyőző módon mutatja egy egykori út(vagy árok) kereszteződés formáját, tájolása megfelel a felvetett tájolási iránynak. A képen látható piros kereszt a már említett „sorvezető”, az elvi centuria-hálózat egyik lehetséges kereszteződésének helyét jelöli. Ezeket a jelenségeket a klasszikus légi régészeti szakirodalom alapján talán inkább árokjelenségnek lehetne feltételezni (a sötét sávok a talaj magas nedvességtartalmára utalhatnak: a betemetődött, mély árkok esetében hosszabb ideig megtartják a nedvességet).
É-D-i, ill. K-Ny-i irányokban 200 ill. 300 men keresztül látszanak a nyomaik (nyugati irányban még kb. 400 m-en keresztül kivehető a szántóföldön - bár elmosódottan - a folytatásuk). A sávok szélessége kb. 5 és 12 m között ingadozik.
A nyugati irányban, a szántóföldön követhető világosabb sáv azonban semmiképpen sem árok, hanem inkább út- nyomra utal. Ezért valószínűleg a jelenségben egy árokkal szegélyezett út sejthető, amely valamilyen oknál fogva nagyobb felületen tartja meg a talajnedvességet.

A Zanat-Bogáca-érnél feltárt kereszteződéstől keleti, ill. északi irányban, klasszikus centuria (=709,67m) értékekkel kiszerkesztett távolságok alapján kb. (11;2) centuria távolságra található: K-Ny-i irányban meglehetősen pontosan, É-D-i irányban 31m-rel kevesebb értéket lehetett mérni.
Ha a feltételezett főútról a decumanus maximus-nak tartott K-Ny irányú Szombathely és Sárvár között feltérképezett római útról mérjük ki az értékeket, akkor É-D-i irányban kb. 20 m az eltérés az elvi centuriát határoló limes és a jelenségben azonosítható út/árok között. Ezek az eltérések adódhatnak akár ókori ki-tűzési hibából, de adódhatnak a felhasznált adatok hibahatárainak sorozatos összeadódásából (pld. a Google Earth alól lementett kép újra illesztésekor adódó RMS hiba, az útkereszteződés feltételezett, ám nehezen meghatározható pontos helyzete).


Salköveskút

Kőszegpatytól délre a Google Earth felvételén egy szántóföldön végighúzódó világos sáv egykori útra utal. Különlegességét az adja, hogy a Szombathely-Sárvár közötti útról számított egész számú centuria határán futó limest feltételezhetünk benne. A képen látható vékony szaggatott vonal az elvi centuria határt jelöli, amely a világos sávként fellépő jelenségtől 6-8 m-en belül húzódik elviekben. Ez - tekintve a széles világos sáv pontosan nehezen lokalizálható valódi kiterjedését - elfogadhatónak tekinthető.


Vép

Véptől keletre, a Szombathely és Sárvár között húzódó római út nyomai jól látszanak a Google Earth felvételein. A képen nemcsak maga a centuria-rendszer K-Ny-i irányú főtengelyének (decumanus maximus) gondolt út látszik, hanem három útkereszteződés is. Ezek megzavarják az út egyenes vonalát, de egykorúságuk látszik abból, hogy az úttest területét nem bolygatják meg.
Jelenségek zavarba ejtőek, hisz nem 4-es derékszögű kereszteződésekről van szó, hanem 3-as kereszteződésekről, amelyek közül a „b” jelű az elvi centuria-hálózat megfelelő É-D irányú limes helyzetében látszik, de ugyanakkor nem folytatódik dél felé. Az „a” és „c” jelű útcsatlakozások viszont, kb.
140 m-re („a”, nyugati irányban) és 38 m-re („c” keleti irányban) helyezkednek el a „b” jelű csatlakozástól. Ez nagyjából megfeleltethető 480 (4 pedes actus -142 m), ill. 120 pedes (1 actus ~35,5 m) római mértékegységeknek, azaz elképzelhető egy centuria belső felosztó határairól lehet szó. (7. ábra)


Bildein (Ausztria)

A magyar határ közvetlen közelében (Google Earth felvétel, sárga vonal) egy nagy kiterjedésű, derékszögű kereszteződés vehető ki a felvételeken. Ami érdekessé teszi az az, hogy tájolása megfelel a javasolt centuria-rendszer tájolásának. A Zanat-Bogáca-értől (709,67 m-es alapegységgel) kiszerkesztett centuria-rács egyik sarokpontja (-14; -17) K-Ny-i irányban 83m-re, É-D-i irányban 10> m-re helyezkedik el. Ez az eltérés viszonylag nagy, magyarázható talán kitűzési hibából eredő különbséggel is.


Centuria rács méretek

A légirégészeti lelőhelyek bemutatásánál arra láthattunk adatokat, hogy a pes monetalis 29,57 cm-nek elfogadott értékével megrajzolt elvi centuria hálózat határaitól milyen távolságra esnek az észlelt jelenségek. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy lehet-e olyan, a „klasszikus” méretektől eltérő modulus ki-mutatása, amely pld. kitűzési hibákból, vagy eltérő alap mértékegység használatából eredően más centuria méreteket mutat.

A korábban felsorolt légirégészeti és régészeti lelőhelyek helyzetéből kiindulva, olyan táblázatot (1. táblázat, felül) hoztunk létre, amelyben a centuratio derékszögű hálózatának á szöggel elforgatott derékszögű koordináta rendszerében vizsgálható az adott lelőhely helyzetének az elvi optimális helyzetétől való eltérése.

Az EOv koordináták különbsége alapján a α elforgatás után létrejött derékszögű rendszer relatív cen-turia „koordinátáit” ((eovX1-eovX2)xcosa)-(eovY1-eovY2)xsina), ill. ((eovX1-eovX2)xsina)-(eovY1- eovY2)xcosa) képletek kerültek kiszámításra, amelyek két lelőhely elvi centuria-távolságát adják meg. A táblázat a következő értékeket vizsgálja: Δdxα és Δdyα, azaz a párokban vizsgált lelőhelyek α szöggel el-forgatott derékszögű koordináta rendszerben xa és ya tengelyek mentén mért relatív koordinátái, amelyeket a pes monetalis 0,2957 m-es értékével lett átszámolva római lábra (pedes), amelyet 2400-al osztva (1 centuria = 2400pedes) megkaptuk a kb. relatív távolságot centuria-ban számolva (6. és 7. oszlop a táblázatban).

A lelőhely-párok „relatív koordinátáinak” felhasználásával, ill. a centuria-ban megadott távolság fel-használásával (annak némi kerekítésével) az elvi centuria lehetséges oldalhosszát -modulusát- is számolni lehetett. Ez a modulus az aktuálisan vizsgált lelőhelypárra alkalmazott centuria rácsot alkotó lehetséges, ill. feltételezett oldalhosszakkal számolt centuria-t adja meg (értékeket csak az útkereszteződések koordinátáinak felhasználásával lehet pontosan számolni).
Ha ezt az elvi oldalhosszt elosztjuk 2400-al, akkor megkapjuk, hogy mekkora pedes értékkel kellene számolnunk ebben az esetben. Miután az eredmények 3 tizedes jegyre (mm tartomány) történő kerekítése után kiderült, hogy általában 0,295m-es értékekkel lehet számolnunk, ezért a kerekített relatív centuria távolságot és a 0.295 m- es pedes értéket felhasználva az optimális Δdxαo és Δdyao értéket is kiszámoltuk méterben, amelyektől a valós Δdxαv és Δdyav értékek eltérését vizsgálni lehetett.

Az α szög értékét folyamatosan változtatva a lelőhelypároknál el lehetett olyan értékeket érni ahol, Δdxαo-Δdxαv, ill. Δdyao-Δdyav értéke minimális (0 közeli). Az α szög értéke ezekben az esetekben nem tért el lényegesen az átlag 81,7°-os irányszögtől (max. +/- 0,2°), ekkora eltéréseket korábban egy nyomvonalon belül is dokumentálni lehetett már.

Egy másik táblázatban e lelőhely-pároknál á szöget egyszerre módosítva lehetett a fenti értékeket együtt figyelni. Az itt tapasztalható eltérések, ill. értékek nagyobb szórást mutattak. A táblázatok eredményei is inkább azt a feltételezést támasztják alá, miszerint az ókori kivitelezéskor bizonyos hibák (esetleg szándékos módosítások) estek a számításokba, ill. kitűzésekbe, amelyek azonban nem befolyásolták számottevően a centuria hálózat egészét. Ezek az adatok felhívják továbbá a figyelmet, hogy az úttájolások vizsgálatakor egy bizonyos intervallumot célszerű vizsgálni, mintsem egy konkrét értéket.
Ezek alapján egy kb. 707,5 x 707,5m oldalhosszú centuria modulust lehetett megállapítani. Ez a 29,57 cm-es római láb érték helyett 29,5 cm-t jelent. Az eltérés 0,07 mm. Ilyen méretű alapegységet máshol is mutattak már ki,31 tehát nem egyedi előfordulásról beszélhetünk.



Forrás: Bödöcs András - Földmérés Savariában