logo

XVIII Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A savariai centuriatio modellje

A fent említett (közel) derékszögű kereszteződés értelmezésére más lehetőség is felmerült. Egy a centuriatio belső határait alkotó határoló utak (limites) kereszteződéseként is értelmezhető lehet. Ezért a centuriatio pontosabb vizsgálatára a következő feladatokat kellett elvégezni: a centuriatio valószínűségének kimutatása, a lehetséges tájolásának meghatározása, egyéb centuriatiohoz köthető jelenségek bemutatása, valamint, amennyiben lehetséges a kiterjedésének meghatározása.


Az ún. Savaria-Bassiana útszakasz

Ezt az utat a kutatásban a fennmaradt Kr.u. 3. századi útleírás alapján a Brigetioba (ma Komárom-Szőny) tartó út egyik szakaszának tulajdonították (ItAnt 262,9-263,1), és ennek alapján az útállomások távolságadatainak megfelelően Sárvár környékére azonosították az ókori Bassiana települést (vagy útállomást).
Az 1970-es évek közepén Tóth Endre által feltárt útszakasz, amelyet előzőleg már majd 25 km hosszan sikerült levéltári adatok és felszíni topográfiai kutatások (terepbejárások) során azonosítani. A Szombat-helytől Sárvárig (Rábasömjén határáig) szinte nyílegyenesen vezető út több szakasza már régóta ismert volt pld. 18. századi kataszteri térképekről, a II. Katonai felmérés térképszelvényeiről, 19. századi fel-jegyzésekből. Szinte nyílegyenes vonalvezetése - ilyen hosszú szakaszon - kétséget kizárólag római korinak volt tulajdonítható már a feltárás kezdete előtt is.

Az út átmetszése aztán alá is támasztotta ezt a feltételezést. Véptől északra kb. 7,2 m széles, 45 cm vastag döngölt kavicsrétegből álló utat sikerült feltárni, amely felületén a kavicsnyomok közötti, ill. a kavicshoz tapadó mészdarabok arra utaltak, hogy oltatlan mész belekeverésével majd víz hozzáadásával, a helyszínen oltva be a meszet viszonylag szilárd futófelületet biztosítottak az utat használók számára.
Ennek az útnak egy szakaszát tárta fel Sárvár (Rábasömjén) határában a 88-as elkerülő út építését megelőző régészeti feltáráson Ilon Gábor és Kiss Péter 2004-ben.28 Ezen a szakaszon a kavicsos feltöltés gyakorlatilag alig volt megfogható, vékony kavicsréteg mutatta az egykori út testét, nehezen eldönthetően, hogy járófelületet, vagy alapozást sikerült-e még dokumentálni. Ezen a feltáráson az út oldalsó árkai nem kerültek elő.

Az út nyomvonala jól kivehető különböző időszakokban készített légi felvételeken (ferde- és merőleges tengelyű felvételeken egyaránt), ill. műholdfelvételeken (lsd. Google Earth), így ezen adatforrások felhasználásával az eddiginél pontosabb nyomvonalat lehetett feltérképezni. Ezen út egyes szakaszai helyenként ma is használt föld-, ill. műutak, amely mutatja, hogy egyrészt jól kiépítettségének köszönhetően kedvelt közlekedési út volt ott, ahol ezt a középkori, ill. újkori településszerkezet közlekedési úthálózatába beleillett, ill. mutatja azt is, hogy az út jól látható nyomai a későbbi korokban választóhatárként is funkcionáltak az egyes birtokok és települések között. Ennek köszönhetően a nyomvonal ott is megőrződött - pld. erdőhatárként, birtokhatárként - ahol a felszínen esetleg már nem követhető teljes mértékben.

A légi felvételek jelenségeinek digitalizálásával sikerült egy több szakaszból álló út-nyomvonalat do-kumentálni, amely szakaszokon az irányszögeket vizsgálni lehetett. Az egyes útszakaszok irányszögei 79,9° és 82,9° (+180°) értékek között változtak.
A vizsgálathoz felvett pontok között szakaszok átlag irányszöge 81,77°, míg a teljes 25 km-en kezdő és végpont közötti irányszög 81,72° (+180°) volt. Az erre merőleges irányok: -8,23° (+180°), ill. -8,28° (+180°).


Szombathely-Zanat, Bogáca-ér

A másik lelőhelyen feltárt két útszakasz a Szombathelyt elkerülő 86-os út zanati csomópontjának építését megelőző régészeti feltárás során, 1999-ben került elő: érdekessége, hogy egy közel derékszögű útkereszteződés. A publikációban szereplő helyszínrajz térinformatikai környezetbe történt illesztése során hosszuk és irányszögük mérhető és elemezhető volt. E via rustica jellegű utak építési minősége nem érte el az 1977-ben publikált 10 m széles út minőségét, szélességük is alulmaradt annak.

Az útkereszteződés szakaszainak irányát természetesen olyan hosszan nem lehetett vizsgálni, mint a fenti római út irányát, de így is figyelemre méltó megállapítást lehetett tenni. A szakaszok átlag irányszögei kb. 81,64°, ami átlag 0,1° (kb. 6) fok eltérést mutat a Szombathely-Sárvár közötti út irányszögével.
Az É-D irányú irányszög a szabályos derékszög esetében várható -8,4° (351,6°) helyett átlag -9,6° (350,4°) fokos irányszöget lehetett mérni, ami 0.8° különbséget jelent a szabályos derékszöghöz képest. Sajnos az É-D irányú útszakaszt nem sikerült hosszan vizsgálni, így nem tudjuk, hogy a kereszteződéstől távolabb hogyan változik a vonala.

Szigorúan véve ugyan nem szabályos derékszögű útkereszteződés nyomai kerültek napvilágra, de az eltéréseket a kitűzés utáni kiépítés, esetleg a sokéves - az út pontos korát, ill. használatának időtartamát nem sikerült kimutatni - használatának eredményeként lehet magyarázni. Az eltérések ellenére a további kutatáshoz egy elvi szabályos kereszteződés modelljéből indultunk ki.



Forrás: Bödöcs András - Földmérés Savariában