logo

X Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A savariai centuriatio kutatástörténete

A Savaria körüli centuriatio vizsgálatainak eredményét Mócsy András publikálta.17 Az ál-tala közölt összesítő térkép Mócsy András és Soproni Sándor munkája. Ennek összeállítása során elsősorban 1:50.000 méretarányú Gauss-Krüger vetületű topográfiai térképszelvényeken azonosítható, ma is létező utak derékszögű hálózatát vizsgálták és dokumentálták. Mócsy 22-23°-os18 északtól nyugat felé való eltérésű, 16x25 actus (568x887,5m) nagyságú centuria- rendszert javasolt.
Mócsy András publikációja óta a Savariát övező centuriatio pontosításához Tóth Endre 1977-ben megjelent cikkétől és Négyesi Lajos villahálózatot vizsgáló cikkétől eltekintve nem történt lényegi hozzászólás, holott Mócsy András már felhívta a figyelmet arra, hogy ez irányú kutatások mind Savaria környékén, mind a provincia területén felettébb szükségesek.

Fontos megemlíteni, hogy 1977-ben jelent meg ugyancsak Tóth Endre munkája a Szombathely és Sárvár között húzódó nyílegyenesen futó római kori út kutatásáról,23 amelyet a kutatás a Savaria és Bassiana (útállomások) közötti, a Kr.u. 3. század második feléből származó Iti-nerarium Antonini (ItAnt) leírásából ismert út-szakasznak tart. A centuria-rendszerben betöltött esetleges szerepéről azonban nem esik említés.
Christian Gugl, Michael Doneus és Nives Doneus tollából 2008-ban jelent meg egy tanulmány, amely elsősorban a római kori Nyugat-pannoniai területhatárokat elemzi. Bár elsősorban a Lajta-vidéki kutatásokra összpontosít, szerepel a tanulmányban a Savaria körüli, a főleg a II. katonai felmérés térképszelvényeire támaszkodó úthálózat irányítottság statisztikai előfordulásának vizsgálata is. Az általuk közölt diagramból leolvasható a feltérképezett utak iránya mennyiségi előfordulásuk alapján, amelyet összevetettek a Mócsy András által felmért útnyomokkal.

Nagy előre lépést jelentett és megteremtette a centuria-hálózat módszeres vizsgálatának lehetőségét az a tény, hogy az utóbbi évtizedben történt megelőző feltárások eredményeiként vas megyében szerencsés módon napvilágra kerültek olyan útszakaszok, amelyek a római korhoz köthetők, a kivitelezésük módja és helyzetük azonban arra enged következtetni, hogy nem távolsági utak voltak, hanem inkább az egykori ró-mai táj földútjainak részét képezték.

A vas megyei Szombathely-zanat, Bogáca-ér lelőhelyen feltárt útkereszteződés egy (közel) derékszögben találkozó, árkokkal határolt, inkább földút jelleget mutató utak metszéspontja. némi kavicsozás nyomát sikerült ugyan dokumentálni, de ezen római utak nem tartoznak a római utakkal foglalkozó irodalomból ismert, jól megépített, döngölt köves sóder utak közé.
A két, egymást keresztező út szélessége az árkoktól számítva kb. 5,6—6,1 m (É-D) és 6,8-7,2 m (K-Ny), amely - kerekítéssel - kb. 20 és 24pedes, azaz római láb értéknek felelnek meg, ami azonban megfelelő szélességet biztosított két egymás mellett elhaladó kocsi számára is.

Azonban nem annyira a kiépítésük, mint inkább a helyzetük és irányuk vonta magára már az ásató figyelmét is. Megfigyelése szerint a feltárt útszakaszok párhuzamosan (ill. merőlegesen) futnak az ismert, Savariat és Bassianat összekötő távolsági útra, amelyet Tóth Endre publikált 1977-ben. Az ásató régész ezekben az útszakaszokban egy ókori elkerülő utat vélt felfedezni.


Forrás: Bödöcs András - Földmérés Savariában