A vonalzó szintén széles körben elterjedt eszköz volt, amelyet önmagában csak formája alapján nehéz feladathoz kötni.

Az asztalosok és a kőművesek által, a sík felületek kialakítására használt amussis (vagy amussium) kinézetét a leírásokból nehéz rekonstruálni. Vitruvius alapján feltételezhetjük, hogy különbözött a regulatól, amely egyenes vonalzó, ill. a libellatól, amely egy derékszögvonalzó volt.
Az említett eszközök közül földmérési munkálatokhoz elsősorban a libellat lehet kötni, amely derékszögű kialakításával, valamint egy perpendiculum együttes alkalmazásával szintezési, ill. lejtésszög mérési feladatokat is elláthatott, természetesen csak rövidebb szakaszokon.

Az ábrázolásokon gyakorta szerepel az építőmunkálatokon használt eszközök között. A libella és a perpendiculum összekötésével és egy fokhálózat alkalmazásával lejtésszögmérő szerkezet (inclinometer) állítható elő. Előnye a dioptrához képest, hogy gyorsan összeállítható és egyszerűen kezelhető eszköz.