logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Dioptra.

A dioptra használatáról először alexandriai Hérónnál találunk leírást, az első földméréstani könyvnek is nevezhető, a IIepi Otónipas (A dioptráról) című munkájában pontosan leírja felépítését, működését, használatát, bár tökéletesítése nikeai Hipparkhosz nevéhez fűződik.

A dioptra szögek mérésére és vízszintes síkok kijelölésére szolgált, gyakorlatilag a ma is használatos theodolit valódi őse. Alkalmas volt szintezésre, szögmérésre, földmérésre anélkül, hogy a területre kellett volna lépni, háromszögelésre, a hegyek közötti egyenes kitűzésére, nehezen megközelíthető helyek magasság és távolságmérésére.
A háromlábú műszerállvány (tripod) tetején lévő ún. alhidádé-rész egy körben elforgatható lap volt. Erre a lapra, ami szabadon elmozdítható - ún. csúszka - volt a limbusz körül, kerültek felerősítésre a célzók.

A limbusz maga egy kb. 4 könyöknyi (1.78m) kerületű fokbeosztásos tárcsa volt. A célzók gyakorlatilag egy irányzóvonalzót alkottak. A réseken átnézve a keresett tárgy, ill egy másik tárgy irányozásával, a két tárgy közötti horizontális szög a limbuszról leolvasható volt.

A dioptrára számos rekonstrukció született, de gyakorlatilag nincs semmiféle adatunk arra, hogy ezeket az eszközöket a római földmérők használták volna, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy a dioptrával elvégezhető feladatokat képesek voltak megoldani.




Forrás: Részletek Bödöcs András - A római kori úthálózat térinformatikai vizsgálata (Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar) .