logo

IX Sextilis MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Chorobates.

A már említett Vitruvius helyen, a szintezési eszközök említései között találjuk azt az antik „műszert”, amely hosszú évszázadokon keresztül megmozgatta az ókori mérnökleírásokkal, és szöveghelyekkel foglalkozók fantáziáját.
A 16. századi kiadásoktól, a 19.századi kiadványokon keresztül a 20.század Vitruvius kutatóinak elképzeléséig számos chorobates rekonstrukció látott napvilágot.

A chorobates Vitruvius leírása alapján elsősorban a vízvezetékek szintezési munkálatainál volt használatos. Robosztus méretei miatt -20 pedes (~5.9m)- nehézkesebb használatú lehetett, viszont hossza miatt valószínűleg pontosabb eredményt mutatott. A hagyományos felfogás szerint a közel 6 m hosszú eszköz két végére a felső síkjával (regula) derékszöget bezáró lábakat erősítettek.
Ugyancsak a végére kerültek a függő-ón súlyok (pependiculi), amelyek segítségével szintbe állították. A felső síkon kiképzett 5 pedes hosszú (1.48m) vájatba (canalis) töltött víz szintjének figyelésével is elvégezhető volt a megfelelő beállítás.

Az újabb rekonstrukciós kísérletek közül érdemes kettőt kiemelni. Az egyik J-P. Adam által végzett rekonstrukció Pompeii-ben. Adam a kutatásban hagyományosan elfogadott, fentebb leírt chorobates lekicsinyített, mintegy 1.5m hosszú modelljével végzett méréseket. Az eredeti méretek redukálása a jobb alkalmazhatóság érdekében történt, ezzel azonban a teljes méretű eszköz nehezen alkalmazhatósága is megmutatkozott.

A másik kísérletet Gallo végezte 2004-ben. Gallo a 16. századi Vitruvius kiadásokban napvilágot látott rekonstrukciókból indult ki, amelyek a chorobatest egy lábon álló hosszú eszköznek ábrázolták. Véleménye szerint a Vitruvius leírásban a chorobates végeire erősített derékszögű lábak (a szövegben ancones) félreértés eredményei, helyette a végekre derékszögben erősített könyöktáblákról van szó, amelyek a szintezőeszköz célzóiként működtek. Kísérleteiben az általa javasolt rekonstrukcióval, geodéziai műszeres ellenőrzés mellett 70m-es távon az optikai mérés eredményét érte el.




Forrás: Részletek Bödöcs András - A római kori úthálózat térinformatikai vizsgálata (Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar).