A római beton
Az ókori Róma építészeinek legnagyobb hatású találmánya a vulkáni hamuval (pozzolana) szilárdabbá tett caementum volt. Róma és Nápoly között gyakori egy vulkanikus kőzet, a pozzolana előfordulása. Ha ezt az etruszkok találmányával, az égetett mésszel és vízzel elkeverték, erős habarcs lett belőle, amely víz alatt is kötött. Ehhez kőzúzalékot adva kísérletezték ki a betont.
opus
építéstechnikai eljárás.
A különböző falazatok, falazási és felület-képzési módok, díszítő- és burkolómunkák, mozaiktechnikák, szerkezeti megoldások gyűjtőneve.
opus emplecton
töltött fal.
Két függőlegesen faragott kőrétegsor közét habarcsba rakott törmelékanyaggal töltötték ki.
opus caementicium
öntött fal, mely kőből, kavicsokból (adalékanyagból) és kötőanyagból (cementből, a rómaiak idején őrölt traszból, pozzolanából, santorin földből) áll össze. Ritkábban égetett mésszel a falban oltott és kötött kisebb-nagyobb kövekből áll.
opus incertum
nagyjából megfaragott kövekből történő falazás. A fal szilárdsága a habarcs kötésétől függ.
Itáliában ritka, Aquincum így épült
opus reticulatum
hálómintás falazat
opus testaceum
nyers, félig égett, vagy égetett tégla kötőanyagba rakása
opus latericium
téglaépítmény (opus testaceum)
opus quadratum
hasáb alakú kövek azonos rétegvastagságban, kötőanyag nélkül, vízszintes sorokba rakása.
opus mixtum
tégla és kő vegyes falazása
opus spicatum
halszálkamintás falazat, padlózathoz is használják.
kváder
hasáb alakúra faragott szabályos építőkő, amelynek felülete a homlokzat síkján látható marad.
T. horváth Ágnes