Az antik görög építészet változatosságának példája a görög életmód, sport- és vallási kultúra emléke az olümpiai stadion. A sportlétesítmény a Peloponnészosz Korion-hegyének lábánál kialakított szentélykörzet eleme. A görög istenházaspár, Zeusz és Héra tiszteletére rendezték meg i.e. 776-tól négyévente az olümpiai játékokat. A versenyre csak férfiak jelentkezhettek az egész görög polisz-rendszerből.

A stadion bejárata félkörívesen záródik, ezt egy hosszú folyosó követi, amelyet dongaboltozat fedett valamikor. Innen érkeztek a sportolók magára a „küzdőtérre”. A játékok atlétikai és harci feladatai szerint egy hosszú, téglalap alakú pályát kellett kialakítani. így lett a rajt- és célvonal közötti távolság 192,28 m, amely a görög hosszmérték egysége, a stadion. A rajt és célvonalat kőlapokkal rakták ki.

A téglalap alakú pálya mentén alakították ki a nézőteret, amely egykoron többsoros, kőből készült ülőhelyekből állt. A stadion előtt minden évben elkészítették a győztesek diadalszobrát és a vesztesek szégyenszobrait, ezek egy része, ha töredékesen is, de fennmaradt és ma is megcsodálható. Az említett szobrok inkább a játék hagyományainak őrzői, mint a kvalitásos szobrászművészet remekei.