A monda úgy tartja, hogy a gyermek Apollón itt győzte le a Földanya gyermekét, Püthónt, a szörnyű kígyót. Az anyaistennő ezért Apollónt kilencévi gályamunkára ítélte, a büntetés után Apollón delfin alakjában tért vissza győzelme színhelyére, amely innen a Delphoi nevet kapta. A vallási funkciók mellett a szentély kulturális és szellemi közeggé vált.
A kultuszhelyhez vezető útra és attól északra emlékművek, oszlopcsarnokok, szentélyek (pl. Gé-szentély), szobrok (pl. Thezeusz alakjáé), gyülekező csarnokok, egy színház (5000 férőhelyes), és egy stadion kerültek.
Az Apollón templom peripterosz alaprajzú, dór oszloprendes. A szabálytalan márványkövekből álló vallási építmény az i. e. 4. században készült. A templom archaikus elemei korábbi, az i. e. 6. századból való templom maradványai. A középteret két oszlopsor bontotta meg, amíg a keleti végére került Apollón isten nagyméretű oltára. Ezelőtt mondta Püthia jósnő a jövendöléseket.
A Delphoi forrásvidéktől északra sportlétesítmény, illetve fürdőhelyiség terült el. Ettől ellenkező végébe, a délkeleti pontba helyezték Apollón szentélyét. A felvonulási úton kincsesházakat is találunk (a jóslatokért a poliszok ily módon ajándékoztak), közülük az athéniak kincsesháza (i.e. 490-484) maradt fenn a legépebben.
Az épületet Apollón istennek szentelték és a perzsáktól szerzett zsákmányból építették pároszi márványból. Az athéniak kincsesháza az ante-templom jellegzetes példája. A méretarányairól nevezetes épület gerendázatát két dór oszlop támasztja meg.
Az oszlopok a dór stílushoz igazodva lábazat nélkül az alépítményre kerülnek. Az architráv és metopék felett háromszögű oromzat körvonalazódik. A keskeny homlokzat, a hosszúkás test és az egyszerű külső jól kirajzolja az épület szerkezetét. Delphoi szentélyhez tarozott még a dór körtemplom, az Athéné Pronaia és egy színház.