Az Akropolisz Athén városa „felett”, dombtetőre épült, így a védelme is biztosított volt. Az építkezést Periklész rendelte el, aki a fellegvárat vallási, politikai és kulturális központnak szánta és Olümpia, valamint Delphoi dicsőségét is felül kívánta múlni.
Az Akropolisz a Panathénaia, az Athéné tiszteletére rendezett felvonulás célpontja is, ezért az épületeket e liturgiának megfelelően helyezték el. A fellegvárat erős védfalakkal vették körül, melyet a Propülaia, Kapuépítmény nyitott meg. Az együttes legfontosabb részei: a Niké Aprerosz-templom, a Parthenon és az Erechtheion.
A főkapu mögött emelkedik a Niké Aprerosz-templom, melyet dór és ión oszlopok alkotnak. Az északi oldalon terül el az Erektheion, amely i.e. 401-406 között épült. Nevét onnan kaphatta, hogy eredetileg a perzsa betöréskor elpusztult Erektheusz athéni király palotájára épült rá.
A templom egyhajós, kívülről ión oszlopok övezik, a hajó közepén Athéné szobra állt. Az épület déli részéhez csatolták a Kariatidák csarnokát. A Kariatidák ma már csak másolatok, egyet a londoni British Múzeumban, a többi ötöt a helyi múzeumban őrzik.
A sziklákra épült Akropolisz legmagasabb pontján fekszik a kultuszépítmény, a Parthenon, amit a Szűz Athéné tiszteletére emeltek. Az ún. „Templomot” Pheidiasz tervei alapján Ikrinosz és Kallikratész építette i. e. 447 és 438 között.
A háromlépcsős alépítményre épült templom alapanyaga pentelikoni márvány. Az épület végoldalait nyolc, hosszoldalait tizenhét karcsú dór oszlop határolja, ezt felül gerendázat, a végoldalakon timpanonok zárják le.
A Parthenon harmonikus megjelenéséhez, vagyis ahhoz, hogy az oszlopok optikailag szabályos, egyenes vonalakat képezzenek a néző előtt, arra volt szükség, hogy az oszlopokat kismértékben befelé döntsék. Az előtér körüli oszlopok és a tér szinte második oszlopfolyosót alkotnak.
A belső tér kettéosztott: egyik része az előtér, másik a szentély. Előbbi nyugati irányba tekint, utóbbi kelete felé nyílik és régen ez biztosította a helyet az Athéné szobornak. A nyugati, kisebb cella talán kincstári helyiség lehetett, ahol az állam vagyonát őrizték. A templom külső szobordíszeit Pheidiasz tervei alapján készítették i.e. 432-ben.
A domborművek mitikus harcjeleneteket ábrázolnak, például görögök, rómaiak, gigászok, kentaurok és amazonok küzdelmeit. A naosz falán, a frízen a Panathénaia-ünnep felvonulásának képe futott végig, a keleti timpanonra Athéné születése, a hórák és a párkák, a születés és a halál alakjai kerültek, a nyugati timpanonra Athéné és Poszeidón harcát helyezték el. Ezek az alkotások a helyi múzeumon kívül szintén a British Museumban találhatók meg. A három főtemplom mellett az Akropolisz lejtőin két görög színházat is találunk.