logo

XXII Maius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Athén, Akropolisz

Az athéni Akropolisz helyén korábban mükénéi korból szármázó vár állt, majd archaikus templomegyüttes, amit a perzsák leromboltak. A fellegvár az i. e. 5. században épült fel. Az együttest Pallasz Athénénak, a várost védő istennőnek szentelték, amiért segítséget nyújtott a hódítók feletti győzelemben. A létesítmény építési költségeit jórészt a hadizsákmányból fedezték.

Az Akropolisz Athén városa „felett”, dombtetőre épült, így a védelme is biztosított volt. Az építkezést Periklész rendelte el, aki a fellegvárat vallási, politikai és kulturális központnak szánta és Olümpia, valamint Delphoi dicsőségét is felül kívánta múlni.
Az Akropolisz a Panathénaia, az Athéné tiszteletére rendezett felvonulás célpontja is, ezért az épületeket e liturgiának megfelelően helyezték el. A fellegvárat erős védfalakkal vették körül, melyet a Propülaia, Kapuépítmény nyitott meg. Az együttes legfontosabb részei: a Niké Aprerosz-templom, a Parthenon és az Erechtheion.

A főkapu mögött emelkedik a Niké Aprerosz-templom, melyet dór és ión oszlopok alkotnak. Az északi oldalon terül el az Erektheion, amely i.e. 401-406 között épült. Nevét onnan kaphatta, hogy eredetileg a perzsa betöréskor elpusztult Erektheusz athéni király palotájára épült rá.
A templom egyhajós, kívülről ión oszlopok övezik, a hajó közepén Athéné szobra állt. Az épület déli részéhez csatolták a Kariatidák csarnokát. A Kariatidák ma már csak másolatok, egyet a londoni British Múzeumban, a többi ötöt a helyi múzeumban őrzik.

A sziklákra épült Akropolisz legmagasabb pontján fekszik a kultuszépítmény, a Parthenon, amit a Szűz Athéné tiszteletére emeltek. Az ún. „Templomot” Pheidiasz tervei alapján Ikrinosz és Kallikratész építette i. e. 447 és 438 között.
A háromlépcsős alépítményre épült templom alapanyaga pentelikoni márvány. Az épület végoldalait nyolc, hosszoldalait tizenhét karcsú dór oszlop határolja, ezt felül gerendázat, a végoldalakon timpanonok zárják le.

romaikor_kep



A Parthenon harmonikus megjelenéséhez, vagyis ahhoz, hogy az oszlopok optikailag szabályos, egyenes vonalakat képezzenek a néző előtt, arra volt szükség, hogy az oszlopokat kismértékben befelé döntsék. Az előtér körüli oszlopok és a tér szinte második oszlopfolyosót alkotnak.
A belső tér kettéosztott: egyik része az előtér, másik a szentély. Előbbi nyugati irányba tekint, utóbbi kelete felé nyílik és régen ez biztosította a helyet az Athéné szobornak. A nyugati, kisebb cella talán kincstári helyiség lehetett, ahol az állam vagyonát őrizték. A templom külső szobordíszeit Pheidiasz tervei alapján készítették i.e. 432-ben.

A domborművek mitikus harcjeleneteket ábrázolnak, például görögök, rómaiak, gigászok, kentaurok és amazonok küzdelmeit. A naosz falán, a frízen a Panathénaia-ünnep felvonulásának képe futott végig, a keleti timpanonra Athéné születése, a hórák és a párkák, a születés és a halál alakjai kerültek, a nyugati timpanonra Athéné és Poszeidón harcát helyezték el. Ezek az alkotások a helyi múzeumon kívül szintén a British Museumban találhatók meg. A három főtemplom mellett az Akropolisz lejtőin két görög színházat is találunk.