logo

XXVI Januarius MMXXII AD

Utcák, házszámozás

Mindössze száznegyven római utca nevét ismerjük, ezek közül tizenhatnak az eredete igazolhatóan a köztársasági korból való. Már találkoztunk az etruszkok utcájával, a Vicus Tuscusszal, voltak utcák, amelyekben túlnyomóan bizonyos mesterséget űzők laktak, innen kapta az utca a nevét, például a Vicus Vitrarius (üvegesek), Sandaliarius (cipészek), Lorarius (szíjgyártók), néhány utca neve kereskedelmi tevékenységre utal: Vicus Argentarius (pénzváltók), Bubularius (marhahajcsár), más utcák ősi plebeiusi nemzetségek nevét őrizték meg, mint a Vicus Acilius, Insteius, Publicius, Saufeius, viszont csak két utca emlékeztet patriciusi családokra, a Vicus Cornelius és Sergius.

De akadtak más nevek is, mint Gorgo-fő (Caput Gorgonis), Fehér-tyúkok (Gallinae albae) utcája, így Augustus a Palatinuson az Ökörfejekről (Capita bubula) elnevezett utcában, Domitianus császár pedig a Gránátalma utcában (Malum Punicum) született. Martialis a Quirinalison a Körtefa utcában (ad Pirum) lakott. Ezek a különös nevek nemegyszer valamilyen régi szoborra, cégérre utaltak vagy egy jellegzetes fára, amely a kőrengetegben tovább élt.

romaikor_kep



Említettük, hogy a domus aurea (aranyház) elnevezésű palotában állott Nero óriási szobra, a colossus, ahogy a rómaiak mondták. Nos, Vespasianus leromboltatta a palotát és ott építtette fel Titusszal együtt hatalmas amphitheatrumot, amelyet hivatalosan a két császár nemzetségnevéről Amphitheatrum Flaviumnak címeztek. De a nép megszokta, hogy a Nero-szobor vidékét ad colossumnak mondják, ez az elnevezés átment az amphitheatrumra, a híres Colosseumra.

Rómában az utcákban álló házakat nem számozták meg, a házszám az újkor találmánya (Pest-Budán is csak a múlt század dereka táján vezették be ezt az ésszerű és a tájékozódást annyira megkönnyítő, a hatósági ellenőrzést előmozdító rendszert).
Ennélfogva a rómaiak kénytelenek voltak megközelítően pontos megjelöléseket használni és a régi rómaiak joggal elmondhatták, hogy ember legyen a talpán az az idegen, aki a Városban kiismeri magát! Ezek után megérthetjük azoknak a Caesar kinevezte galliai senatoroknak a kínos helyzetét, akiket nem akartak útba igazítani, hogy a senatus épületét, a Curiát megtalálják ...



Forrás:
Ürögdi György: A Régi Róma
Gondolat kiadó, 1963