logo

XIII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A Thrákok vallása.

A thrák vallás behatóbb tanulmányozása csak a legutóbbi időkben kezdődött meg. Régebben a hellenocentrikus nézet volt az egyeduralkodó, amely a thrák pantheont olümposzi istenekből kiindulva magyarázta. Ám ezzel Bulgária ősi lakosságának hitvilága mit sem veszített rejtélyességéből.
A thrákok, ahogy látni fogjuk, nem déli görög szomszédaikkal, hanem a Dunától északra és a Hellészpontosztól keletre lakó törzsekkel alkottak kultúrközösséget. A thrákok és a görögök közötti óriási társadalmi és ideológiai szakadék áthidalásához nem volt elegendő a földrajzi közelség. Az évezredek távolából azonban nem könnyű az igazság felismerése. Az ókori szerzők műveiben hiányos, zavaros, sőt nemegyszer ellentmondó tájékoztatást olvashatunk a thrák vallásról.

Némely hiedelmet és kultuszt egzotikus különösségként vagy a barbárság szemléltetésére mutatnak be. Ráadásul figyelmen kívül hagyják, hogy hasonló szokások a görögöknél is voltak. Máskor meg a thrák isteneket a görög vagy a római istenek nevével jelölik. A klasszikus és a hellenisztikus kor hellénjei vagy a rómaiak már nem keresték mítoszaik valódi értelmét, hanem racionalizálták őket.
Az euchemerizmus csak olyan országban jelenhet meg, ahol van lineáris időszemlélet, ahol az életet történelemként értelmezik, ahol a mitológiai gondolkodás logikája helyére a racionális analízis lép. A görögök számára a mítosz már nem afféle szent történelem, amiben mindenki feltétlenül hisz, hanem az írók és a művészek kezében erkölcsi és esztétikai nevelési eszközzé, valósága pedig egyre inkább művészi metaforává válik.

A művészet, akárcsak a filozófia, lerombolja a mitológiai gondolkodást. Ezért mondhatjuk, hogy a thrákok és a görögök bár kronológiailag egy időben, de mégis különböző korokban éltek. Ez a diakrónia a tudatukban lévő különbséget is meghatározza, így a „mükénéi Thrákia" fogalom nemcsak kronológiai.
Thrákia „mükénéi" marad Periklész és Makedóniai Nagy Sándor korában is. A későbbiekben majd bizonyítékokkal is szolgálunk arra vonatkozóan, hogy az akhájok által kigondolt vagy tőlük átvett mítoszok és rituálék a klaszszikus vagy a hellenisztikus Thrákiában még élő valóságot jelentettek. A római időkből származó fogadalmi táblákon gyakorlatilag minden görög-római és keleti istenség megtalálható.
Egyeseket könnyen el lehetett helyezni az ismert pantheonban. Aszklépiosz és Hügieia az egészség, Zeusz és Héra a termékenység, a három nimfa a források istene stb. De mit tegyünk, ha a lovas istennel kerülünk szembe, akiről kb. háromezer dombormű maradt fenn?


Forrás: Alekszander Fol Ivan Morazov Thrákia és a Thrákok