Századunk a klasszikus szépséget többé nem tekinti a tökéletesség tetőfokának, mint a reneszánszot követő időszak ízlése. Az esztétikai értéknek és a művészi kifejezésnek már nem ez az egyetlen mércéje, s így azokat a művészi alkotásokat, amelyek a görögökétől eltérő felfogásúak, előítélet nélkül szemléljük. Mindez lehetővé teszi a thrák művészet helyes értékelését.
A feltárt vagy véletlenül előkerült műalkotások jelentős mértékben bővítették a thrák művészetről kialakult képünket. Elavult az az elmélet, hogy a thrák kultúra csak a szkíta civilizáció egyik ága vagy, hogy a thrák mesterek a görög művészet szolgai utánzói. A Panagjuristében, Lovecben, Vracában, Lukovitban és máshol feltárt leletek azt bizonyítják, hogy Kelet-Európábán már a korai időkben viszonylag nagy területen azonos jellegű stílus alakult ki.

A korai thrák művészet csodálatos alkotásai a tizenkét és fél kg s?ínaranyból készült ún. valcsitrani kincs. Egy nagy ivóedényből (kantharosz), egy közepes nagyságú és három azonos formájú, de kisebb csészéből, hét fedőből és egy háromrészes edényből áll. Az edények egyszerű formájúak, s díszítésüket vízszintes rovátkák, bordák képezik, amelyeket néha eltakarnak a füleket az edényhez erősítő szegecsek.
Hasonló rovátkolás ékesíti a bronzkor vége felé a thrák területen igen elterjedt bárdszerű jogarokat is. A Razgrad környékén feltárt öntőminta vájatai éppen úgy halfarokszerűen végződnek, mint a valcsitrani kantharosz két füle. Ezt a darabot gazdagsága különbözteti meg a többi korabeli lelettől. És mégis van analógiája, bár szerényebb értékű és kidolgozású.

A Moldovai SZSZK-ból származó besszarábiai (borogyinói) kincsben található egy ezüsttű, rombusz alakú lemezkével, ezen pedig egy aranyberakásos spirális ornamens, amely a mükénéi „liliomokra", valamint a valcsitrani korongokat díszítő spirálisokra hasonlít. Hasonló spirálisok vannak közöttük kis rombuszokkal egy ugyanebből a leletből származó ezüst lándzsahegy alján is.
A besszarábiai kincs a mükénéi korban keletkezett;-. és bizonyára legészakibb megjelenése az e korszakban fejlett thrák toreutikának. Erről Homérosz is tanúskodik. Az Iliászban az akháj harcosok egy szép thrák kardért versenyeznek. Hektór tetemének kiváltására Priamosz király többek között egy igen szép serleget adott, amelyet akkor kapott ajándékba, amikor követként Thrákiában járt.
Odüsszeusz is gazdag ajándékokkal távozik Maróntól: ezüstből készült, szépen kidolgozott kratérokkal. A régészeti ásatások igazolták: az ókori költő joggal dicsérte a bronzkorszak végén élt thrák fémművesek mesterségbeli tudását. A kitűnő kidolgozás az aranyművesség régóta kialakult hagyományairól vall.