logo

XVII Quintilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Sicilia földrajzi elhelyezkedése

Központi fekvésénél fogva a Földközi tenger legjelentékenyebb szigete, mely arra volt hivatva, hogy a Közép tenger partjain cultur-államokat alkotó nemzetek érintkezésében jelentős szerepe legyen. Északon és Nyugaton a Tyrrhenus tenger, Délen a Mare Africum, Keleten az ioni tenger egyik része, a Mare Siculum határolta.

Szicília szigetén négy nagyobb hegyvonulat található. A Szicíliai Appeninek a Messinai-szorostól a Torto folyóig húzódik az északi parvonal mentén. A hegylánc a Calabriai Appeninek folytatása. Három szakasza van: a Peloritani, a Nèbrodi (v. Caronie) és a Le Madonie. Legmagasabb csúcsai 2000 méter körüliek. Egy másik hegycsoport a nyugati vidékeket öleli körül, a Torto és a Plàtani folyóktól nyugatra helyezkedik el. A harmadik hegylánc délnyugaton a tengerig húzódik. Legjellemzőbb vidékét Kéntermő Fennsíknak is nevezik.

A sziget délkeleti csücskében egy, többnyire táblás szerkezetű kiemelkedés található, a Monti Iblei.

Szicília legnagyobb síksága a Cataniai-síkság, kiterjedése 430 km², az Etna és a Siracusa környéki hegyek közé ékelődik. Az itteni vörös talajon kiváló szőlő terem.

A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 m). A vulkán nem fekszik messze Catania városától. Igen aktív, gyakori kitörések jellemzik. Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő Lipari-szigetek (más néven: Éoli-szigetek, Ustica szigete északnyugati irányban, a nyugati partokhoz közeli Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete, valamint a délnyugati irányban húzódó Pelagie-szigetek (Málta és a tuniszi partok közt félúton). A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano.



Forrás:
Pecz Vilmos: ÓKORI LEXIKON
Készült az 1902-1904 között Budapesten, a Franklin Társulat által 2 kötetben kiadott mű reprintje alapján.
A MEK-változat az ISZT támogatásával készült
Hungarológiai Alapkönyvtár

http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/