logo

XVII Quintilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Sicilia domborzata

A Földközi-tenger legnagyobb szigete Szicília (25 708 km²). Háromszögletű alakja miatt görögül Tri­nak­riának (tri = három, akra = hegyfok) is nevezték. Itáliától kelet felől a 3–16 km széles Messinai-szoros választja el. Északi és déli partvonala egyformán 280 km hosszú, a keleti partvonal 180 km. Felszínének 62%-a dombság, 24%-a hegység, 14%-a síkság. Szicília szigetén négy nagyobb hegyvonu­lat található.
A Szicíliai Appenninek a Messinai-szorostól a Torto-folyóig húzódik az északi partvonal mentén. A hegylánc a Calabriai-Appenninek folytatása, három szakasza van: a Peloritani (1300 m), a Nèbrodi (1800 m) és a Le Madonie (2000 m). Egy másik hegycsoport a nyugati vidékeket öleli körül, a Torto és a Platani folyóktól nyugatra helyezkedik el.

A harmadik hegylánc délnyugaton a tengerig húzódik. Legjellemzőbb vidékét Kéntermő Fennsíknak is nevezik. A sziget délkeleti csücskében egy, többnyire táblás szerkezetű kiemelkedés, a Monti Iblei található (1000 m). A sziget keleti felében te­rül el Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 m), nem messze Catania városától. A vul­kán területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 km.

Igen aktív vulkán, gyakori kitörések jellemzik. A Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészlete­sebben. A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano Szicília legnagyobb síksága a Cataniai-síkság, kiterjedése 430 km², az Etna és a Siracusa környéki hegyek közé ékelődik. Az itteni vörös talajon kiváló szőlő terem.