logo

XXV Junius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Raetia - A tartomány

A mai Németország, Svájc és Ausztria területén található provincia a római korban is „centrálisan” helyezkedett el a nyugati, gall és germán illetőleg a keleti, Duna-menti tartományok között. Az észak és dél között bonyolódó kereskedelemben szintén nagyszerepet játszott alpesi hágói miatt. Jelentősége hadászati szempontból sem elhanyagolható, mintegy felvonulási útként szolgált Germania Libera felé. Északi határa a Duna, a Bodeni-tó és a mai kelet-svájci területeken a Zürich-tóig húzódott. Déli határaként az Alpok vonulatai szolgáltak, Noricumtól pedig az Inn és Passau közötti vonal választotta el, nyugaton a Genfi-tó és a Szt. Bernáth-hágó határolta.

A tartomány területén két nagyobb folyam, a Rajna és a Duna folyik. A későbbi Raetia tartomány területe Tiberius és Drusus hódításának köszönhetően i.e. 15-ben római fennhatóság alá került. A terület provinciává szervezésének pontos ideje ismeretlen, legkorábban Tiberius, legkésőbb Claudius idején történt meg. Kezdetben egy praefectus ellenőrzése alatt állt, majd egy procurator vette át az irányítást a terület fölött.
A nagy markomann-szarmata háború pusztításai miatt átszervezték a tartományt és 172-től kezdve a procurator Raetiae helyett egy legatus pro praetore igazgatta. A tartományi székhely a hadrianusi alapítású municipium Aelium Augustum volt, azonban a 172-ben a tartományba helyezett legio III Italicának nem itt volt a tábora, hanem a közeli Castra Reginában.

A legio tartományba kerülése előtt 4 ala és 11-13 cohors védte a tartományt. A katona császárok idején a raetiai helytartó a ducenarii közé tartozik, tehát viszonylag magas beosztást jelentett. Probus uralkodásának idejéből egy agens vices praesidis provinciae Raetiae ismert.



Forrás: Részletek Agócs Nándor: Augustalis testületek a Duna-vidéki tartományokban (Szakdolgozat. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet