A mai Bulgária, Macedónia, területén fekvő egykori provincia szomszédos tartományai Dalmatia, Moesia Inferior, Thracia, Macedonia voltak. Északi határát a Duna vonala képezte, a mai Lomnál (Almus) délnek fordul, majd Mokreš mellett elhaladva eléri a Cibrica (Ciabrus) folyót. Megközelítőleg ennek vonala mentén halad, majd a Babin Zub csúcsnál átszelte Stara Planina gerincét, innen délnyugati irányban a Nišava völgyén át húzodott.
Ezt követően a hegylánc lábainál és a déli Morava (Južna Morava) völgyétől keletre haladt tovább, és a Rujen Planinán keresztül a Pčinja folyását követve elérte a Vardart. Délen a Golešnica hegy, a Jakupica és Sura Gora alkotta a természetes határt. Innen a Šar Planina (mons Scardus) nyugati lábai mentén északra fordult.

Az Albán Alpokon át, a Ibar és Lim közötti vízválasztót követve, Čačaknál keresztezte az Északi Moravát (Zapadna Morava), innen pedig a Száva jelentette a határt, bár a határ ezen szakasza a legkérdésesebb.
A későbbi tartomány egy részét ugyan Augustus i. e. 27-ben meghódította, de csak i. sz. 6-ra kerülhetett teljesen római uralom. Moesia tartomány pontos megszervezésének ideje nem ismert, vélhetően Tiberius alatt történt, talán 15-ben, és már a kezdetektől fogva consularis rangú helytartó állt az élén. 86-ban a tartományt felosztották Moesia Superiorra és Moesia Inferiorra, Superiort ezt követően is consularis rangú helytartó igazgatta. Aurelianus részben a tartomány északkeleti feléből hozta létre Dacia Ripensist.