Municipium Aelium Viminacium

A municipiumot Hadrianus alapította 117 és 138 között. A település a Duna jobb partjához közel feküdt, de a Mlava forrásától is csak 2 km távolságra volt.

A municpium volt Moesia Superior helytartójának székhelye, és itt állomásozott Claudius óta a legio VII Claudia. Virágkorát a Severus-korban élte. A feliratokon gyakran csak, mint municipium Aelium szerepel. Lakói az Aelia pseudotribusba tartoztak. A municipium élén IIvirek

MOS 4 – T(itus) Baeb(ius) Abascantus
193 – 239Aug(ustalis) mun(icip) Aelium

MOS 5 – T(itus) Baeb(ius) Eutyches
193 – 239Aug(ustalis) mun(icip) Aelium

MOS 12 – C(aius) Memm[ius?] Cyri[a]cus
II – III. század[Au]g(ustalis) IIvira[libus] [orna]m[e]n[ti]s

MOS 16 – M(arcus) Servius Mani lib(ertus) Thall(us?)
125 – 175Aug(ustalis) municipii Ael(i) Vim(inaci)

MOS 25 – [- - -] Telesphorus
150 – 239Aug(ustalis) mun(icip)

MOS 28 – [?]
117 – 239[A]ug(ustalis) [mun]ic(ipi)


A municipium rangú Viminaciumban a II. század folyamán alakult meg az Augustalisok testülete, talán már közvetlenül a város alapítása után. A testület létezése a Severus-kor folyamán nyomon követhető, vélhetően a város colonia rangra emeléséig szakadatlanul fennállt.

A testület tagjai mindannyian rendelkeztek a római polgárjoggal, ez mindösszesen két esetben kérdéses. Az egyik személy (MOS 28) esetében a név teljesen hiányzik, a megmaradt felirat töredékről pedig még a név hosszúság sem becsülhető meg. A másik személy esetében (MOS 25) a felirat csak a cognoment örökítette ránk.
Azonban a hiányzó részen, ott ahol nevének többi része kellene, hogy szerepeljen, ott legalább a gentilicium kiírásához elegendő hely volt. Mindamellett ez egy sírfelirat volt, melyet a fiának állított az Augustalis. És mivel fia már római polgárjoggal rendelkezőként szerepel, bizonyos, hogy apja is római polgár volt a felirat elkészültekor.

Az ismert viminaciumi Augustalisok kivétel nélkül görögös cognoment viseltek. Három személy (MOS 4, 5, 16) biztos libertus volt. De a másik két, ismert nevű Augustalis esetében (MOS 12, 25) sem túl merész az a feltételezés, hogy szabadosok voltak, ugyanis mind a Telesphorus, mind a Cyriacus előfordul a rabszolgák és szabadosok neveként. Ugyancsak közös vonás mindegyik viminaciumi Augustalisban, hogy cognomeneik Italiában elterjedtek, vagy gyakorlatilag csak ott fordulnak elő.
A Baebii kivételével, akik akár moesiai származásúak is lehettek, az Augustalisok többsége Italiából kerülhetett a tartományba. A viminaciumi Augustalisok esetében is megfigyelhető, hogy az utódok már más társadalmi réteg képviselői, mint apjuk. Servius Thallus fia már korántsem görögös cognoment viselt, hanem a valóban latinos Silvanus nevet.

Telesphorus fia azonban már túlnőtt az egyszerű municipiumi polgár szintjén. Restitutus úgy halt meg 26 éves korában, hogy akkor már Viminacium decuriója és pontifexe is volt. Nyilván atyja vagyoni támogatásának köszönhetően nyerthette el ezeket a tisztségeket. Nem mindenütt figyelhető azonban meg ez a társadalmi feltörekvés, Baebius Abscantus például saját conlibertáját vagy libertáját vette el feleségül, tehát közel azonos társadalmi rétegből nősült, mint amelybe maga is tartozott.
A testület eredeti szerepkörével összefüggésben csak egy feliratot (MOS 12) ismerünk. Cyriacus gondoskodása révén, vélhetően a város decurióinak és Augustalisainak anyagi hozzájárulásával emeltek szobrot az egyik császárnak. Az uralkodó személye nem állapítható meg, gyakorlatilag az összes II – III. századi császár szóba jöhet.

A felirat sérültsége miatt a két ordo neve sem maradt fent, amely a felirat és a szobor elkészítését támogatta. Így csak feltételezhető, hogy az ordo decurionumot és az ordo Augustaliumot említette a felirat. Amennyibe ez mégis így volt, úgy a testület az uralkodók kultuszának ellátására tett fogadalmát is beválthatta ezzel a szoborállítással.
A feliratról nem derül ki, és egyéb forrásunk sem számol be arról, hogy hány tagja volt a testületnek egyszerre. Cyriacus esete továbbá arról is tanúskodik, hogy egyes viminaciumi Augustalisok akár a duumviri jelvények viselési jogát is elnyerhették.



Colonia Antonia Viminacium

A municipiumot 239-ben III. Gordianus colonia rangra emelte, és a városnak megadta a pénzverés jogát. A viminaciumi pénzverde Gallienus alatt 255 és 257 között fejezte be tevékenységét. A város élén IIvirek állhattak.

MOS 26 – [- - -]mas
Aug(ustalis) co[l(oniae)] [Vim(inacii)

Már a municipiumban is létezett az Augustalisok testülete, azonban nem tudjuk, hogy a város rangemelését követően a testület újraalapítására is szükség volt-e. Annyi bizonyos, hogy 239 után is létezett a városban a testület, azonban, hogy pontosan meddig felében történő fennállásáról semmi információnk nincs, bár ennek a felirat állítási szokásokban történő változás is lehet az oka.
A testület 239 utáni létéről tanúskodó felirat rendkívül töredékes, így a rajta szereplő Augustalisról szinte semmiféle információnk nincs. Gyakorlatilag az sem állapítható meg, hogy római polgárjogú személyként viselte az Augustalitast avagy rabszolga volt.